A vadgazdálkodók az 1970-es évek óta nagy mennyiségű – éves szinten több százezer – fácánt nevelnek mesterséges körülmények között, és engednek ki később a vadászterületekre. Ezek a madarak azonban gyakran nem rendelkeznek olyan ösztönökkel, mint a természetben nevelkedett társaik.

- A nevelések és a kibocsátások hatékonysága nem minden esetben felel meg a szakmai igényeknek, és ez gyakran kihat a vadon élő állományokra is – hívta fel a figyelmet Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

A tanszéken az oktató vezetésével csaknem húsz éve folyik kutatás a tiszántúli fácángazdálkodásról, a vadonélő madár, etológiájáról és állománydinamikájáról. A tanszéken kidolgozott gyűrűzési módszerrel az ország több területén is mérték a zárttéri körülmények között felnevelt és később a vadászterületekre kiengedett fácánok  elvándorlásának volumenét, illetve azt, hogy a vadászatok során közülük mennyien kerülnek terítékre.

- A vizsgálatok eredményei rámutattak arra, hogy az intenzív módszerekkel, zárttéren felnevelt fácánok csak kis arányban alkalmasak a természetes állomány pótlására, mivel az őszi-téli vadászatokat túlélt fácántyúkok 70 százaléka nem költ, és így nem vezet csibét sem tavasszal - magyarázta a szakember.

Az utóbbi húsz évben egyre kevesebb vadásztársaság foglalkozik zárttéri fácán kibocsátással. Hajdú-Bihar megyében 65 százalékkal, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 90 százalékkal csökkent a mesterségesen nevelt és kibocsátott fácán állomány, melynek legfőbb oka a nevelési költségek jelentős emelkedése.

Sajnos a fácánállomány csökkenésében természetes faktorok is közrejátszottak az elmúlt évtizedekben. A megnövekedett rókaállomány, és a főként a tojásokra és csibékre veszélyt jelentő vaddisznó elszaporodása miatt, a korábban fácánban gazdag területeken alig hallunk tavasszal dürgő kakasokat.

Illusztráció: Blaumann Ödön

A szélsőséges időjárás is hatással van a szaporulatra. Az extrém csapadékos időszakokban gyakran eláznak a fészkek, aszályos időben pedig gyakran szomjan pusztulnak a csibék. A szakember szerint ezért ilyenkor csökkenteni kellene a vadászható fácán mennyiségét.