TÁJÉKOZTATÓ

a földtulajdonosi gyűlés összehívásáról szóló hirdetményről,

valamint a földtulajdonosi gyűlés megtartásáról

A vadászterületek határvonalára vonatkozó és a vadászati hatóság által közzétett jogerős határozatot követőenösszehívott földtulajdonosi gyűlésen van lehetőségük a földtulajdonosoknak, hogy a Vtv. 12§ (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben első alkalommal döntést hozzanak. Kötelező rendelkezés azonban, hogy csak a határozat jogerőre emelkedését követően hívható össze a földtulajdonosi gyűlés, melyet a módosított Vtv. 11/C. § (1) bekezdése a következő megfogalmazással tartalmaz:

„11/C. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatát a 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon közzéteszi, amely alapján a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a határozat jogerőre emelkedését követően összehívható.”

A fentiekben hivatkozott 11/A. § (4) bekezdése azt tartalmazza, hogy a hatóság a határozatát a hirdetőtábláján és elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján legalább harminc napra hirdetmény formájában közzéteszi, egyúttal kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján, illetve elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a hirdetmény formájában való közzétételt, melyet az önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közzétesz. A közzététel időpontját, vagy tartalmát érintő vita esetén a vadászati hatóság hirdetőtábláján közzétett dokumentum az irányadó.

A földtulajdonosi gyűlést a módosított Vtv. 14. § (1) bekezdése értelmében a vadászterület összes tulajdonosának, a tulajdoni hányada arányában számított legalább 1/5-e kezdeményezheti. E kezdeményezőknek alá kell írniuk a hirdetményt és az 1/5-öd igazolásához rendelkezniük kell a saját földtulajdonaikra vonatkozó dokumentumokkal, illetve, ha meghatalmazottként járnak el, akkor a meghatalmazók tulajdonában lévő földterületeknek az igazolásával. A módosított Vhr. 9. § (3) bekezdése felsorolja, hogy milyen okiratokat kell elfogadni a tulajdonjog igazolásaként.

Lehetséges, hogy egy adott vadászterületre vonatkozóan több hirdetmény is benyújtásra kerül földtulajdonosi gyűlés összehívás érdekében.

Ezt az esetkört rendezi a Vhr. (79/2004. (V. 4.) FVM rendelet) 7/E. §-a, melyet módosított a 2016. június 22-én megjelent 41/2016 (VI.22) FM rendelet. A Vhr. megállapítja, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a hatóság hirdetőtábláján. A módosító FM rendelet ezzel kapcsolatban oly módon rendelkezik, hogy a földtulajdonosi gyűlésen meghozott döntésekre tekintettel, ha ugyanazon vadászterület vonatkozásában a gyűléseken egymástól eltérő tartalmú döntések születnek, melyek nyilvántartására a kérelmeket benyújtják, a vadászati hatóság a kérelmeket a hirdetmények benyújtási időpontja szerinti sorrendben vizsgálja meg és a sorrendben korábbi kérelemre vonatkozóan a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

A földtulajdonosok, mint meghatalmazók által kiállított meghatalmazás kötelező adattartalmát a Vhr. 15. számú melléklete tartalmazza. A 2016. június 22.-én megjelent 41/2016. (VI. 22.) FM rendelet ezt a mellékletet is pontosította, miután nem a Ptk. 6:16. §-ban szabályozott általános meghatalmazásról van szó, hanem a Ptk. 6:15. §-ban megfogalmazott „egyszerű” meghatalmazás vonatkozik ezen ügyekre. Az általános meghatalmazás ugyanis azt jelenti, hogy a képviselet terjedelme általános, azaz kiterjed a képviselt (meghatalmazó) minden vagy egy adott ügycsoport összes jognyilatkozatára és ez az általános meghatalmazás legfeljebb öt évre szólhat. Jelen ügyekben azonban a meghatalmazás csak arra vonatkozik, hogy mely konkrét ügyben nyilatkozhat a meghatalmazott a meghatalmazó helyett és ez a meghatalmazás nem öt évre, hanem visszavonásig érvényes. Miután a meghatalmazást voltak, akik tévesen értelmezték, ezért – és az egyértelműség érdekében – került sor a meghatalmazással kapcsolatos követelmények még egyértelműbbé tételére.

A földtulajdonosi gyűlést összehívó kezdeményezőknek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlés napját megelőzőlegalább 30 nappal korábban ki kell függeszteni a hirdetményt, a 30 napos időtartamba nem számít bele a kifüggesztés napja. A hirdetményt, a gyűlést megelőző napig kifüggesztve kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a hirdetménynek a kifüggesztést követően minimálisan 30 napig kint kell lennie a hirdetőtáblán, de adott esetben akár több hónapig is (a tulajdonosi közösség gyűlés napját megelőző napig).

A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos tartalommal és azonos napon kell megtörténnie. A módosított Vtv. 14. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét, napirendi pontjait és aképviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését.

Fontos kiemelni, hogy a tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.

A módosított Vtv. egyik fő rendező elve, hogy a földtulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonos –vagy azok jogszerű meghatalmazottja – jogosult szavazni, a határozatokat a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel. Nincs tehát a földtulajdonosi gyűléssel kapcsolatban a határozatképességre vonatkozó minimális létszám meghatározva, a szabályszerű hirdetménnyel összehívott gyűlésen a megjelent tulajdonosok, vagy meghatalmazottjaik fognak szavazni.

A földtulajdonosi közösség gyűlésén az alábbi három kérdésben kell határozatot hozni, e kérdések azok, amelyeket a gyűlést összehívó hirdetményben a megtárgyalandó napirendi pontok között is fel kell sorolni:

- a képviselet formájáról, a képviselő személyéről;

- a vadászterület határának a Vtv. módosított 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről (a hatósági határozatban megállapított vadászterület határával kapcsolatban, megváltoztatásnak minősül – a módosított Vtv. 20. § (1) bekezdése alapján – a vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntés). Ebben az esetben azonban kérelemről van szó, ha a földtulajdonosi közösség gyűlése nem kívánja a fentiekben írtaknak megfelelő tartalmú kérelmet előterjeszteni, úgy nyilván ilyen kérelmet nem terjesztenek elő;

- a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről.

Természetesen a fentiekben felsorolt napirendi pontok mellett a hirdetmény és a  földtulajdonosi gyűlés minden olyan egyéb napirendi pontot is felvehet a hirdetménybe, és ennek alapján megtárgyalhat a földtulajdonosi gyűlésen, amely a tulajdonosi közösség megítélése szerint fontos és releváns a jövőre nézve.

Fokozott gondossággal kell tehát eljárni a hirdetmény összeállításakor és annak kifüggesztésekor, miután a hirdetménnyel kapcsolatos, és a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyó hiányosság azt eredményezi, hogy az ilyen hiányos hirdetmény alapján összehívott földtulajdonosi gyűlés a bíróság előtt megalapozottan megtámadható.

A hirdetménnyel összehívott földtulajdonosi gyűlésen, a gyűlés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az akár földtulajdonosként, akár annak, vagy azoknak meghatalmazottjaként jelenlévők milyen földtulajdoni hányaddal rendelkeznek, miután szavazati joguk is ehhez igazodik. (regisztráció)

A módosított Vhr. megállapítja, hogy vadászterületnek minősülő ingatlan esetében, ingatlanonként (helyrajzi számonként) csak egy személy tehet érvényes jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről, tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak (abban az esetben, ha az érintettnek 50 %-os tulajdoni hányadot meghaladó a tulajdona, vagy 50 %-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező földtulajdonosok írják alá a meghatalmazást, akkor nyilván a szótöbbséget meglévőnek kell tekinteni).

Fontos körülmény tehát, hogy ha az ingatlannak több tulajdonosa van, az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos vagy meghatalmazott az ingatlan teljes területét érintően tehet jognyilatkozatot. Ha a tulajdoni hányad 50% alatt van, vagy a meghatalmazás nem éri el az érintett ingatlan tulajdoni hányadának 50%-át, akkor az ingatlant érintően nem lehet jognyilatkozatot tenni.

A tulajdonosi gyűlés kezdetekor tehát tisztázni kell a szavazati arány megállapításához a megjelenteket érintő tulajdoni viszonyokat. Ez több szempontból is lényeges, egyrészt azért, mert a földtulajdonosi gyűlésen megjelenő bármely földtulajdonos kérheti a tulajdonosi, vagy képviseleti jogosultság igazolását, ez nem tagadható meg. Másrészt lényeges azért is, mert a tulajdonosi közösség gyűléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melybe bele kell foglalni, hogy

- tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki, mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen, és ehhez kapcsolódóan milyen szavazati arány illeti meg;

- a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan, a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok, vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint;

- a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét a jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni. Több azonos tárgyú és ugyanarra az ingatlanra vonatkozó formailag helyes meghatalmazás esetén, amennyiben különböző személyek mint meghatalmazottak részére kerültek kiállításra a meghatalmazások – és az időben utoljára kiállított meghatalmazás nem tartalmazza azt, hogy a meghatalmazó minden korábbi, azonos tárgykörben kiadott meghatalmazását visszavonja -, akkor, miután nem állapítható meg egyértelműen a meghatalmazott személye, ezen meghatalmazásokat is érvénytelennek kell tekinteni.

A tulajdonosi gyűlésen a hirdetményben feltüntetett napirendi pontok kérdésében kell szavazni. A földtulajdonosi gyűlésen a vadászati jog hasznosításával kapcsolatos kérdésben – tehát, hogy mely szervezet gyakorolhatja majd a vadászati jogot – a döntés a jövőre nézve, 2017. március 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozik. Miután az első napirendi pontban meg kell választani a közös képviselőt – véleményünk szerint – ez a döntés is 2017. március 1-jét követő időszakra határozná meg a képviselő személyét. Ennek indokát abban látjuk, hogy a földtulajdonosi gyűlésekre várhatóan 2016. nyarán, vagy őszén kerül sor – tehát az adott vadászati év közepén – a 9 évvel ezelőtt megválasztott közös képviselő a vadászati év végéig rendelkezik olyan adatokkal és nyilvántartással, amelyeket év közben nem lenne célszerű, ha átadna más felelős személynek. A közös képviselő az általa képviselt földtulajdonosok felé pénzügyi beszámolóval elszámolni köteles, erre csak akkor van megnyugtató módon lehetősége, ha az adott vadászati évet lezárta, összegezte a bevételeket és kiadásokat és gondoskodott az általa képviseltek részére a haszonbérleti díj, vagy a többlethozam kifizetéséről.

A fentiekben jeleztük, hogy a földtulajdonosi gyűlésen a megjelentek szótöbbséggel döntenek. Ez alól egyetlen kivétel az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról szóló döntés. A jelenleg, 2017. február végéig vadászati jogot haszonbérlet útján gyakorló jogosultnak a Vtv. 16§ (4) bekezdése értelmében előhaszonbérleti joga van. Abban az esetben, ha a földtulajdonosok a gyűlésen nem a jelenleg vadászati jogot gyakorló szervezetnek kívánják a jövőre nézve biztosítani a vadászati jogot, úgy dönthetnek az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Ilyen döntést azonban csak akkor hozhatnak érvényesen, ha nemcsak a gyűlésen megjelent földtulajdonosok tulajdona után számítottan, hanem a kialakított vadászterület valamennyi földtulajdonosa tulajdonában álló földterület figyelembevételével hoznak a tulajdoni hányaduk arányában számított szavazattöbbséggel kizáró döntést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a teljes vadászterület után számítottan 50 %-ot meghaladó érvényes szavazat kell a jogszerű kizáró döntéshez. A Vtv. módosítással érintett 16. § (3) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult személy a földtulajdonosi gyűlésen jogosult részt venni és a tulajdonosi közösségnek az előhaszonbérleti jog kizárására vonatkozó döntését megelőzően, a tulajdonosi közösség részére az előző üzemtervi időszakban folytatott vadgazdálkodási tevékenységéről tájékoztatást adhat. Az előhaszonbérleti jog jogosultjának a gyűlésen való részvételi lehetősége azonban csak jogosultság és nem kötelezettség, ha a gyűlésről távol marad, ez nem akadálya a kizárásra vonatkozó döntés meghozatalának.

A földtulajdonosi közösség az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönthet a haszonbérlő személyéről.

Az új haszonbérlő személyében és a haszonbérleti jogviszony lényeges kérdéseiben történő döntés következménye, hogy a haszonbérleti szerződést javasoljuk megkötni legkésőbb 2016. december 31-ig,miután a szerződést a vadászati hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani, és az új vadászati év 2017. március 1-jével kezdődik.

A haszonbérleti szerződés megkötését követően az új vadászatra jogosult – amely természetesen lehet a régi is, ha így döntött a tulajdonosi gyűlés a Vhr. 1. számú mellékletének B. pontjában meghatározott adattartalommal, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell, hogy benyújtson a vadászati hatósághoz. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a megválasztását követően a tulajdonosi közösség képviselőjének is nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtania a vadászati hatósághoz, szintén a Vhr. 1. számú mellékletének A. pontjában meghatározott adattartalommal.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell

- a vadászatra jogosult által elfogadott, az azonosító jel használatának részletes szabályait magába foglaló, a vadászat helyi rendjét részletesen tartalmazó szabályzat (helyi szabályzat) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, továbbá;

- a megkötött haszonbérleti szerződést.

A vadászati hatóság a vadászatra jogosult nyilvántartásba vételi kérelmét elutasítja, ha

a) a haszonbérleti szerződést olyan tulajdonosi gyűlésen hozott döntés alapján kötötték meg, amelynek összehívása során a hirdetmény

- nem felelt meg a Vtv. 14. § (2) bekezdésében – a fentiekben már részletezett – követelményeknek,

- a kifüggesztés nem felelt meg a szintén a Vtv. 14. §-ában előírtaknak,

- nem tartalmazta, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívását a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított, legalább 1/5-e kezdeményezte, vagy

b) a kérelmező nem felelt meg azon feltételeknek, amelyet a Vtv. a vadászati jog haszonbérlőjével szemben támaszt (Vtv. 16. § (1) és (2) bekezdés).

A fentieket összegezve tehát a földtulajdonosi gyűlés megtartásának előfeltétele a jogszabályoknak megfelelő tartalmú és megfelelően kifüggesztett hirdetmény. A gyűlésen első körben tisztázni kell a megjelentek jogszerű jelenlétét, tehát, hogy földtulajdonosok, vagy azok meghatalmazottjai. Meg kell vizsgálni a meghatalmazások érvényességét, majd ezt követően meg kell állapítani, hogy a megjelent személyeket milyen szavazati arány illeti meg.

Dönteni kell a képviselet formájáról, a képviselő személyéről, valamint a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről. Az előzőekben írtaknak megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell felvenni az ülésről. A tulajdonosi közösség képviselőjének a megválasztását követően, a tulajdonosi közösség képviselőjeként történő nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet kell benyújtani a vadászati hatósághoz. A vadászati hatóság, ha a közös képviselő megválasztása során a jogszabályi előírásokat betartották, és a képviselő megfelel a törvényi előírásoknak, úgy személyét nyilvántartásba veszi.

Be kell nyújtani tehát a hatósághoz a gyűlést összehívó hirdetményt, a gyűlésről felvett jegyzőkönyvet ajelenléti ívvel, amelynek tartalmaznia kell a szavazati arányokat. Benyújtandó továbbá a képviselő nyilvántartásba vételi kérelme, valamint a haszonbérlővel megkötött haszonbérleti szerződés és annak a fentiekben felsorolt mellékletei.

A fenti tájékoztatót 2016. május 25-én állítottuk össze, a korábbi megfogalmazáshoz képest annyi változás történt, hogy beépítésre kerültek a minisztériumnak a NÉBIH-kel közös észrevételeik, valamint a 41/2016 (VI. 22.) FM rendelet előírásai.

A jelen tájékoztató mellékleteként csatoljuk a földtulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó hirdetmény tervezetét, melyet a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével, segítő jelleggel és ajánlás formájában állítottunk össze.

Budapest, 2016. június 28.