Pusk�k �s galambok

�n�k mit sz�ln�nak ahhoz, ha a tilosban parkol�s b�ntet�se az lenne, hogy 2 �vig nem �lhetn�nek a vol�nhoz, �s el kell adniuk a rend�rs�gi telepre leadatott aut�jukat, ak�r t�red�k �ron is, k�l�nben hat h�nap eltelt�vel a rend�rs�g megsemmis�ti? Vagy az aut�sboltot a rend�rs�g azonnal bez�rn�, ami�rt egy darab reflektor izz�val t�bb van a rakt�rnyilv�ntart�sban, mint amennyit lesz�molnak a legink�bb razzi�kra eml�keztet� boltellen�rz�sekkor, kavicsos sz�lv�d�j� aut�jukat pedig �vegcsere ut�n m�szaki vizsg�ra kellene vinni?

Nagyj�b�l  �gy jellemezhet� a leg�lis fegyvertart�k, vad�szboltosok �s puskam�vesek helyzete ma Magyarorsz�gon. Egy eg�sz nemzetgazdas�gi �gazatot, a vil�gels� magyar vad�szatot �s turisztikai ipart, a vagyon �s szem�lyv�delmet �s a nagy m�lt� magyar feln�tt �s ifj�s�gi sportl�v�szetet teszi t�nkre m�dszeres sz�v�ss�ggal a rendszerv�ltoz�s �ta az a m�rhetetlen jogalkot�i gy�l�let, amely mellett a vak tudatlans�g �ll �rt.

Sohasem �rtettem, mi�rt f�l egy demokratikus hatalom a polg�rokn�l l�v� leg�lis fegyverekt�l? Honnan ez a hiszt�rikus retteg�s? Mi t�pl�lja a polg�ri l�fegyvertart�s felsz�mol�s�ra ir�nyul� inkviz�ci� szadista szigor�t?

Amikor Genfben fegyverzetkorl�toz�ssal �s non-prolifer�ci�val foglalkoz�  diplomata lettem, amerikai koll�g�m egy fogad�son azt mondta: „A leszerel�s a fejekben kezd�dik, mert – �s ekkor az orrom al� dugta ez�st desszert vill�j�t -  egy ev�eszk�z is b�rmikor hal�los fegyverr� v�lhat!” Magyar�n: a helyi�rt�k�k�n kezelt val�s inform�ci�kat kell a l�fegyverekr�l a k�ztudatba el�ltetni, k�l�nben a m�dia �ltal mindig felkorb�csolt alaptalan retteg�s egyre fokoz�dni fog, e nem m�rhet� f�lelem pedig rossz tan�csad�.

Messzir�l ind�tom, de �gy lesz nyilv�nval�. Magyarorsz�g hadak �tj�n fekszik. Nek�nk ez jutott. Nincsenek ellens�geink, csak t�rt�nelmileg sematiz�lhat� vesz�lyhelyzeteink. Aki pedig egy t�rt�nelmi �tj�r�h�zban lakik, az eg�sz egyszer�en nem engedheti meg mag�nak, hogy fegyverforgat� kor� lakoss�ga ne legyen sz�les k�rben j�ratos a l�v�sz sportok, �ltal�ban a l�fegyverek ter�let�n. Ezt a tud�st tov�bb kell adni a j�v� gener�ci�knak. Mindenkoron t�lzott gazdas�gi �s �l�er� kock�zatot kell jelents�nk egy megsz�ll� hatalom sz�m�ra. A vil�gt�rt�nelemben soha, sehol, senki nem tudott olyan n�pet tart�san leig�zni, ahol a lakosok tudtak b�nni a k�zifegyverekkel �s volt is nekik. Ez�rt azt�n Magyarorsz�gon a polg�ri l�fegyvertart�s �gye nemzetbiztons�gi �gy, aki pedig ez ellen cselekszik, arr�l tudjuk, mit kell gondolni.

N�lunk a polg�ri l�v�szet majdhogynem r�gebbi, mint a vad�szat, �s m�g ez ut�bbi egy sz�k f��ri r�teg kiv�lts�ga volt, addig v�rosaink polg�rs�ga, mag�t a zsoldos csapatokt�l megv�dend� l�v�sz egyleteket alap�tott. Az els� l�v�sz versenyt �s l�v�szkir�ly v�laszt�st 1510-ben tartott�k. K�sm�rkon 1510-t�l, L�cs�n 1516-t�l m�k�d�tt l�egylet, a soproni l�egyletet 1523-ban alap�tott�k. De eml�thetn�m nagyj�b�l 400 �vvel k�s�bb Sopron �s a Rongyos G�rda, vagy Bala�sk� �armoty (alias Balassagyarmat) eset�t is, amit csak az�rt nem h�vnak ma �gy, mert vasutasok �s hozz��rt� di�kok mindenf�le elg�r�lt Mauserokkal �s �sszeguber�lt t�lt�nyekkel vissza tudt�k venni a bitorl�kt�l. De k�v�ncsi lenn�k arra is, meg merte-e volna kock�ztatni a Tat�rszentgy�rgyi gyilkosok csapata a besti�lis tett�t vagy, egy�ltal�ban b�rki egy tany�n lak� id�s h�zasp�r megk�t�z�s�t, megk�nz�s�t, torkuk elv�g�s�t �s kirabl�sukat, ha az otthonv�delmi c�l� l�fegyvertart�st m�r kor�bban megengedte volna a t�rv�ny?

A hazai (de a vil�g) statisztika ugyanis azt bizony�tja, hogy a l�fegyverrel elk�vetett b�ncselekm�nyeket kiv�tel n�lk�l illeg�lisan, t�rv�nytelen�l szerzett fegyverekkel k�vetik el. A k�nny� azonos�t�s miatt nincs az a f�lesz� b�n�z�, aki enged�llyel tartott fegyvert haszn�lt volna valaha b�nelk�vet�shez. Ezzel szemben a sz�les k�r�, oktatott civil l�fegyvertart�s a vil�gon minden�tt a szem�ly elleni er�szakos �s a vagyon elleni b�ncselekm�nyek sz�m�nak drasztikus visszaes�s�vel j�rt. Ha pedig valaki azt hinn�, hogy itthon a k�zk�zen forg� leg�lis fegyverek sz�ma nagy, annak elmondan�m, hogy az ENSZ statisztik�i nem is jegyzik haz�nkat a fegyvertart�s ter�n, olyan alacsony, �s az EU-ban is n�lunk a legkisebb a 100 f�re jut� l�fegyverek sz�ma (2,34). Csak �sszehasonl�t�sk�ppen, ez a sz�m az USA-ban 97, Finnorsz�gban 69, Sv�jcban 61, N�metorsz�gban 36, Franciaorsz�gban 34, Olaszorsz�gban 17,3, Sv�dorsz�gban 40, r�nk pedig m�g lemond�an legyinteni sem �rdemes. Ezek pedig olyan t�nyek, amelyek ellentmondanak annak a k�m�letlen jogalkot�snak �s a k�nny� pr�d�t levad�sz� bulv�rsajt�nak, ami a vad�szokban �s a sportl�v�kben a potenci�lis gyilkosokat l�ttatja manaps�g, hobbijukat pedig perverzi�nak tekinti. Egy mondat erej�ig, ide k�v�nkozik, hogy a k�zelm�ltb�li p�csi eset a f�stn�lk�li l�por megjelen�se �ta, azaz 140 �ve egyed�l �ll� itthon. Egy�bk�nt belegondolt valaki, hogy h�ny hal�los �ldozata lett volna, �s meddig tartott volna a leleplez�se, ha diploma ut�n a szakm�j�ban kezd el csendben m�rget keverni egy patik�ban? Ugyan�gy, ahogy r�g�ta ismert t�ny: az utc�ra kik�ld�tt rend�rj�r�r�k sz�ma (ezt h�vj�k minden nemzeti �nnep�nk�n mostan�ban „fokozott rend�ri jelenl�tnek”) nincs hat�ssal a b�ncselekm�nyek sz�m�nak alakul�s�ra, �gy a leg�lisan tartott l�fegyverek sz�m�nak sincs.

A balti orsz�gokban, �gy Lettorsz�gban a b�n�gyi statisztik�k l�tv�nyosan javultak a szovjet fegyvertart�si szab�lyok konszolid�l�s�t k�vet�en, az 1.9 milli�s orsz�gban 2007-ben 10 595 enged�llyel tartott �nv�delmi pisztoly �s revolver volt, �s 780 �nv�delemre tartott vad�szfegyver. �sszehasonl�t�sk�ppen a             10 000 000       l�leksz�m� Magyarorsz�gon, cs�kken� tendenci�t mutatva 8968 �nv�delmi marokl�fegyver van a polg�rokn�l, az �nv�delmi sz�lfegyvert pedig m�g h�rb�l sem ismeri a jog. London b�n�gyi statisztik�i ma rosszabbak, mint New York-�, a fegyvertart�s szigor�t�sa nyom�n 100 �ves rekordszintre ugrott az illeg�lis fegyverekkel elk�vetett b�ncselekm�nyek sz�ma. A sztereot�pi�kkal ellent�tben hi�ba n�tt 1991 �ta az USA-ban a l�fegyverek sz�ma 65-70 milli�val, az er�szakos b�ncselekm�nyek sz�ma 38% gyilkoss�gok sz�ma 43%-al esett vissza, �s ma t�rt�nelmi m�lyponton van amerik�ban (FBI) a gyermekbalesetekkel egy�tt.

Hogy �rts�k milyen s�lyos a helyzet, ma a rend�r�k �nv�delmi marokl�fegyver tart�s�t is kritikusan kezeli a rend�rs�g! �risten! Egy nyugd�jas nyomoz� vagy egy akt�v rend�r jog�t az �nv�delmi fegyverre, akit az �ltala b�rt�nbe juttatott b�n�z�k hozz�tartoz�i b�rmikor megkereshetnek? Akinek szabadidej�ben k�teless�ge mag�t szolg�latba helyezni? Akinek a l�t�ri l�v�szsport hobbij�t kellene minden m�don t�mogatni? Tudj�k �n�k mi a jellemz� egy olyan rend�rre, akinek nem k�szs�g szint� a l�fegyverkezel�se vagy alapszint� versenyz�� a l�tud�sa? Megmondom. Az �n �s k�zvesz�ly!

Ehhez k�pest Eur�pa pont az ellenkez� ir�nyba tart. A tagorsz�goknak a harmoniz�ci�ra id�n j�lius 28-ig t�relmi id�t ad� 51/2008 EU ir�nyelv a polg�ri l�fegyvertart�st a k�z�s eur�pai kult�ra �s a hagyom�nyok r�sz�nek tekinti, p�rtol minden leg�lis fegyvertart�si form�t. Azt m�r nem is merem mondani, hogy a sz�l�i, edz�i fel�gyelet mellett engedi a 14 �ven fel�lieknek a vad�szatot �s a l�v�szsportot. A l�fegyvertart�st�l eltiltott szem�lyi k�r pedig mind�ssze azok�, akiket sz�nd�kos, er�szakos �s s�lyosan vesz�lyes b�ncselekm�nyekben joger�sen el�t�ltek, vagy akik �n �s k�zvesz�lyesek. Ehhez k�pest itthon az �v elej�n orvul hat�lyba l�ptetett fegyvert�rv�ny m�dos�t�s szem�ben minden b�ncselekm�ny „j�tszik”, f�ggetlen�l att�l, hogy gondatlan (tipikus a k�zleked�si balesetekn�l), nem j�rt er�szakkal (ilyen pl. az ad�csal�s), vagy milyen vesz�lyes a t�rsadalomra (mondjuk a big�mia). Aki fegyvert tart, arra nem vonatkozik az �rtatlans�g Alkotm�nyban r�gz�tett alapjogi v�lelme, mert ha szerencs�tlens�g�re a t�rv�nyben meghat�rozott b�ncselekm�nyek egyszer� gyan�ja alapj�n gyan�s�tottk�nt kihallgatj�k, egyb�l bevonj�k a fegyvereit is. Tudj�k, milyen k�nny� a szomsz�dunkat gar�zdas�g miatt feljelenteni?

Arr�l viszont m�lyen hallgatnak a fegyver jogalkot�sban eddig f�szerepet j�tsz� Teve utca igazgat�srend�szet�nek tisztvisel�i, hogy h�ny b�ncselekm�nyt akad�lyoztak meg leg�lisan tartott fegyverekkel3, vagy, hogy h�ny sz�zal�kkal esett vissza a bet�r�sek �s a rabl�sok sz�ma ott, ahol t�rv�nyess� �s egyszer�v� tett�k az otthonv�delmi fegyvertart�st, �nv�delmi fegyvertart�st. A fegyvertart�si joggal foglalkoz� �gyv�dek szerint betarthatatlan korm�nyrendelet �s h�tt�r miniszteri rendeletek t�lc�n k�n�lj�k a korrupci� lehet�s�g�t azoknak, akik ebben a kiszolg�ltatott helyzetben nem akarj�k, hogy v�llalkoz�sukat bez�rj�k vagy fegyver�ket elvegy�k egy, a val�s�gban a t�rsadalomra vesz�lyt nem jelent� apr� mulaszt�s�rt, adminisztrat�v hib��rt (pl. fegyvertart�si enged�ly�ben m�sik pusk�j�hoz tartoz� m�szaki k�rty�val megy vad�szni, vagy ak�r 1 l�szer elt�r�s mutatkozik a nyilv�ntart� k�nyv �s a rakt�rk�szlet k�z�tt).

Mi, leg�lis fegyvertart�k mindig �v�n alulinak tartottuk, hogy a jogszab�lyok v�grehajt�i �rj�k minden �rdemi t�rsadalmi egyeztet�s n�lk�l a fegyvertart�s szab�lyait �s azt�n a jogalkot�ra (ezen azt�n soha nem magukat �rtett�k) mutogattak, amikor az emberek a t�rv�nyt �tkozt�k annak igazs�gtalans�ga, k�ny�rtelens�ge vagy szarvashib�i miatt. Alapos okuk volt �gy tenni, az ugyanis nem der�lhetett ki, hogy az okm�nyirod�k tev�kenys�ge miatt napi munk�juk a fegyverenged�lyez�sre szorult, ami drasztikus l�tsz�m le�p�t�sekkel j�rt volna4. Az egyetlen m�dszer �ll�saik megtart�s�ra a feladataik n�vel�se volt, amit a folyamatos szigor�t�ssal, az ellen�rz�sek n�vel�s�vel �s a b�rokr�cia cs�csraj�rat�s�val �rtek el. Eddig.

Mert tavaly elt�rt valami. Az IRM ugyanis nem a rend�rs�get k�rte fel a „parasztl�zad�ssal” fenyeget� helyzetben a jogalkot�sra, hanem egy civil bizotts�got, amiben helyet kaptak a vad�szok, a sportl�v�k, a fegyver-, �s l�szer gy�rt�k, keresked�k, a puskam�vesek, szak�r�k, �gyv�dek, volt nyomoz�k �s a fegyverenged�lyez�s egyes kor�bbi szakemberei. A m� elk�sz�lt, a Teve utc�ban dermedten �ltek. V�lhet�en tudt�n k�v�l, egy �tgondolatlan politikai ig�nyt kiel�g�tend�, a helyzetet Draskovics Tibor mentette meg sz�mukra, aki a p�csi egyetemi gyilkoss�g ut�ni els� indulat�ban, f�lrel�kte a k�sz munk�t, �s a b�n�gyi nyilv�ntart�sr�l sz�l� sal�tat�rv�nybe Ecs�di L�szl� (MSZP) egy�ni k�pvisel�i ind�tv�nya seg�ts�g�vel �ter�szakolta a parlament szocialista szavaz�g�p�n a magyar l�fegyvertart�s eddigi legsz�gyenteljesebb m�dos�t�s�t. Tapasztalva a hatalom sz�thull�s�t az �nj�r�v� v�lt v�grehajt� g�pezet a napokban k�sz�l kiadni a m�sodikat, �tl�pve a sportl�v�k �nk�nt v�llalt �nszab�lyoz�s�n �s minden j�zan megfontol�son.

Itt szeretn�m megjegyezni, hogy a m�dia �ltal motiv�lt budapesti egyetemista el�k�sz�leti cselekm�nyeihez hasonl� cselekm�nyek b�rmilyen rendszeres pszichol�giai vizsg�lat vagy jogi szab�lyoz�s mellett kiv�dhetetlenek. Ezzel szemben a kis k�z�ss�gek mikrokozmosza, a csal�d, a bar�tok, a vad�szt�rsas�g, a sportol�i k�z�ss�g szinte sz�z sz�zal�kban le tud leplezni egy mag�nyos mer�nyl�t, mint ahogy meg is t�rt�nt. Csak komolyan kell venni a rend�rs�gnek ezeket a bejelent�seket.

Ez�rt is sz�ks�ges ismertetni minden befogad� f�rumon az alternat�v �j szab�lyoz�st.

Ami nem olyan bonyolult. A fegyvertart�s ugyanis egy-k�t fontos k�rd�s k�r�l forog. A legfontosabb, hogy ki ne tarthasson fegyvert? B�n�z�k kez�be mi sem k�v�ntunk fegyvert adni. Ebben a k�rd�sben az EU ir�nyelv�t k�vett�k, nem akartunk kett�s m�rc�t alkalmazni a magyar l�fegyvertart�k k�r�ra, a t�bbi eur�pai fegyvertart�hoz viszony�tva. Az eltiltott k�r a sz�nd�kos, szem�ly elleni er�szakos b�ntettesek, a t�rsadalomra k�l�n�sen s�lyosan vesz�lyes b�ncselekm�ny�rt joger�sen el�t�lt b�nelk�vet�k k�re. Mivel azonban nem akartuk, hogy egy gyilkos a joger�s �t�let�ig esetleg fegyverrel flang�ljon, ez�rt megadtuk a lehet�s�get a rend�rs�gnek, hogy szem�lyre szabott d�nt�st hozhasson fegyvertart�suk sz�neteltet�s�r�l.

Egyet�rt�s volt az otthonv�delmi fegyver kateg�ria bevezet�s�r�l (az �n h�zam az �n v�ram), ami k�zter�leten soha, semmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem viselhet�, �s nem lehet f�lautomata fegyver (�nt�lt� pisztoly), a rend�r�k el�ny�t meg�rzend�. Ez az �j fegyvertart�si forma jelent�sen jav�tan� a vid�ki lakoss�g, az id�s emberek, a tany�n lak�k, az egyed�l �l�k biztons�g�t �s a biztons�g �rzet�t, tov�bb� elt�ntor�tan�, kock�zatoss� tenn� a s�relm�kre elk�vetett b�ncselekm�nyeket. Ennek eszk�zei a javaslatunk nyom�n a s�r�tes puska, �s a 140x190mm-es t�glalapn�l nagyobb k�lm�ret� revolverek maradtak, a forg�t�r geometriai korl�tja miatt, �s az elrejt�st nehez�t� finn minta alapj�n.

Ett�l elt�r�en az utc�n is viselhet� �nv�delmi marokl�fegyverek tart�s�n�l szak�tottunk azzal a gyakorlattal, mi szerint az kaphat �nv�delmi fegyver tart�s�ra enged�lyt, aki ( viccesen boncol�si jegyz�k�nyv�vel) igazolja, hogy �let�t olyan vesz�ly fenyegeti, amit csak l�fegyverrel lehet elh�r�tani. Szerint�nk ugyanis a rend�rs�g helyett, ki-ki maga tudja a legjobban eld�nteni milyen vesz�ly fenyegeti, �s hogy mivel akarja megv�deni mag�t. Mi az �nv�delmi fegyvertart�st a fegyverismereti vizsg�n t�l egy l�k�szs�gi �s egy konfliktus kezel�si vizsg�hoz k�t�tt�k. Aki tudja az IPSC El Presidente, Blue Line szintj�t, �s r�szt vett �l� az sz�n�szekkel tartott t�bb napos konfliktus kezel�si tanfolyamon az megtanulta, mit kell csin�lnia egy kocsmai vereked�s, rasszista t�mad�s, rabl�s, vagy bet�r�s sor�n, �s gyakorlatilag t�bbet fog tudni, mint egy kezd� utcai rend�r.

Kiemelt figyelmet ford�tottunk az otthoni t�rol�s kapcs�n a gyermekek biztons�g�ra. A t�rol�si, sz�ll�t�si szab�lyokat egy�rtelm�s�tett�k, a sz�ks�ges biztons�gi szintb�l egy jott�nyit sem engedt�nk. Mindannyiunk csal�dos ember volt a bizotts�gban, err�l nem nyitottunk vit�t.

A teljess�g ig�nye n�lk�l n�h�ny tov�bbi konszolid�ci�s l�p�s: Megsz�ntett�k a k�l�n v�s�rl�si enged�lyt (eddig minden �j fegyverhez k�l�n ellen�rz�si elj�r�st kellett lefolytatni �rv�nyes tart�si mellett!), a fegyverkeresked�knek jogot adtunk egy korl�tozott on-line betekint�shez (z�ld/piros v�lasz), elt�r�lt�k a nemzetk�zi joggal ellent�tes m�szaki k�rty�t (Br�sszeli CIP Egyezm�ny), egyszer�s�tett�k �s �sszer�s�tett�k a fegyver �s l�szer gy�rt�s teljes vertikum�t. �sszer�s�tett�k a jogi szem�lyek, �gy a munk�jukat k�ziszersz�m gyan�nt l�fegyverrel v�gz�k �let�t, egyszer �s mindenkorra pontot tett�nk a magyar vagyon�r v�llalatok nemzetk�zi p�nzk�s�r�ssel kapcsolatos �rd�gi proced�r�j�ra. Ism�t olimpia �s verseny bar�tt�, n�psportt� tett�k az ifj�s�gi �s feln�tt sportl�v�szetet, elt�r�lt�k a sportfegyverek numerus clausus-�t. Bevezett�k a l�szerv�s�rl�st kiz�r� fegyvergy�jtem�ny �s a szem�lyes t�rgyi eml�k kateg�ri�kat azok kedv��rt, akik a fegyvert, mint befektet�si m�t�rgyat keresik vagy laikusk�nt fegyvert �r�k�lnek a sz�l�j�k ut�n �s szeretn�k megtartani. Lehet�v� tett�k a l�szerek h�zi ut�nt�lt�s�t, egy rend�rs�gi l�szer ut�nt�lt�si vizsga let�tel�t k�vet�en, ami radik�lisan cs�kkenti a sportl�v�k �s a vad�szok k�lts�geit. �s v�g�l sarkig t�rtuk kaput a lakoss�g �ltal eddig illeg�lisan tartott fegyverek legaliz�l�sa el�tt, ha egy�bk�nt biztons�gosan enged�lyezhet�k, nem k�vettek el vel�k kor�bban b�ncselekm�nyt �s nem b�ncselekm�nyb�l sz�rmaznak.

Azt kell meg�rtenie a t�rsadalomnak �s a rend�r�knek, hogy nincs hova h�tr�lnunk, nincs mit veszten�nk. Ha nem akarj�k szolg�latilag k�zigr�n�ttal vagy goly�sz�r�val ritk�tani a magyar vad�llom�nyt a sz�r�kon, ha szeretn�k a magyar himnuszt hallani az olimpi�n, de nem szeretn�k �rizetlen�l hagyni Paksot, a t�vk�zl�si �llom�sokat, bankokat, k�zint�zm�nyeket, akkor j� volna v�gre „lesz�llni a rend�rl�r�l” �s embersz�mba venni a leg�lis fegyvertart�kat. Nem vagyunk b�n�z�k, az ellens�g nem k�zt�nk van.

(A szerz� �gyv�d, az IRM �ltal felk�rt Fegyver�gyi Civil Bizotts�g titk�ra)