Nagykanizsai „Hubertus” Vadásztársaság

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ALAPSZABÁLY

 

 

 

 

 

 

 

 

Az 1990. január 4-én elfogadott Alapszabály a 2012. november 22.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben. A megváltozott szövegrészeket vastag, dőlt betű jelöli.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nagykanizsai "Hubertus" Vadásztársaság

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 61-65.§-ai, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (vtv.) rendelkezései szerint a Nagykanizsai „Hubertus” Vadásztársaság alapszabályát az alábbiak szerint foglalták változásaival egységes szerkezetbe.

 

A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és a vadász­társaságokra, a vadgazdálkodásra és a vadászatra, a fegy­ver és a lőszer tartására, valamint használatára vonatkozó jogszabályok és szabályzatok megtartásával és megtartatásá­val, a társadalom érdekeivel különösen a helyi erdő - és mezőgazdasági érdekekkel - összhangban, továbbá a környezet­ és természetvédelmi előírásokra figyelemmel, szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással, a legcélszerűbb együttműködési formák kialakításával és példás egyesületi élettel tagjai részére kulturált sport-vadászati lehetőséget biztosítson.

 

1. FEJEZET

 

Általános rendelkezések

 

 

1.§.  A vadásztársaság jellege és jogi helyzete:

 

A vadásztársaság neve: Nagykanizsai " Hubertus" Vadásztársaság

 

Székhelye:                           8778 Újudvar Kerülő puszta 0113/4

Levelezési címe:                 8756 Nagyrécse Haladás út 45.

Adószáma:                          19958877-2-20

Alakulás dátuma:                 1979.01.01.

Jellege:                                Területes    

Hatóköre:                           Területi

 

Bélyegzője:

                           

1. A vadásztársaság a vadásztársasági tagok által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező sportegyesület, amely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

 

A vadásztársaság önálló jogi személy, jogi személyiségét a nyilvántartásba vétellel nyeri.

 

A vadásztársaság, mint jogi személy, jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek.

 

Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény „Alapvetés” című alfejezetének C./cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

 

Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet a törvény nem tilt.

 

Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, valamint a törvény alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység nem végezhető.

 

A változás-bejegyzési kérelmet, a Létesítő Okirat módosítását, illetve az adat változását eredményező beadványt a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni.

 

Ha a változás-bejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet elmulasztotta a változás-bejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél, ha az ügyészségnek a szervezet felett törvényességi ellenőrzési joga van.

 

A vadásztársaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: Párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelölt állítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelölt állítása, valamint a polgármester jelölése.

 

2. A vadásztársaság elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, e tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.

 

3. A vadásztársaság tagja a Zalai vadászok és vadászatra jogosultak megyei Szövetségének.

 

 

2.§.

 

A vadásztársaság tevékenységi körébe tartozik:

 

- 011100 Gabona félék termesztése,

- 011900 Egyéb nem évelő növények termesztése,

- 016100 Növénytermesztési szolgáltatások,

- 552001 Üdülői szálláshely szolgáltatás,

- 562920 Egyéb vendéglátás,

              - 551006 Szállodai szolgáltatás

              - 017000 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási és vadászati szolgáltatás, (Főtevékenység)

               Vadásztatás, mint szolgáltatás

               Bérvadásztatás

               Vadhúsértékesítés, kis és nagykereskedelem

 

 

3.§.  A vadásztársaság fontosabb jogai és kötelezettségei

 

1.  A vadásztársaság joga, hogy:

 

            a/ a vadgazdálkodással, a vadászattal és az egyesületi élettel kapcsolatos bármely             kérdésekben a küldött útján vagy írásban a Megyei Választmány szerveihez/ érdekképviseleti szervezethez (szövetséghez) kéréssel vagy panasszal forduljon, illetve javaslatot tegyen,

 

­         b/ a Megyei Választmánytól - vadgazdálkodási tevékenységének elősegítése céljából         támogatást igényeljen,

         c/ a vadgazdálkodást, a tagság vadászati lehetőségeit elősegítő társulásnak, közös         vállalkozásnak, alapnak tagja legyen,

 

            d/ tagjaira a jogszabályokkal és a  taggyűlés által elfogadott szabályzatokkal, határozatokkal összhangban álló kötelezett­ségeket állapítson meg.

e) a vadászati érdekképviseleti szervezethez tagfelvételi kérelmet előterjesszen, felvétel esetén tagjai érdekében a szervezet tevékenységében – annak alapszabálya szerint – részt vegyen,

2.  A vadásztársaság köteles:

 

a/ a vadgazdálkodást és a vadászatot a mező és erdőgazdálkodás érdekeivel,   valamint a környezet és természetvédelemmel összhangban gyakorolni, tagjai         részére sportvadászati lehetőséget biztosítani,

 

b/ a vad életmódja folytán keletkező károk megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket /a vad elriasztása, vadkárelhárító vadászatok tartása stb./ megtenni,

 

c/ érvényesíteni, hogy tagjai a vadgazdálkodásról és a vadá­szatról szóló jogszabályokban, a vadásztársaság alapszabályá­ban, valamint a szabályzatokban     foglaltakat megtartsák és tevé­kenységükkel segítsék a vadásztársaság előtt álló feladatok megvalósítását,

           

d/ a Megyei Választmány irányadó és általános jellegű határozatainak megvalósítását elősegíteni,

 

e) jogszabály által ellenőrzési joggal felruházott szervek ellenőrzéseit segíteni,

 

f/ a Megyei Választmány által megállapított szövetségi tagdíjat megfizetni,

 

g/ a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elismertetését, a va­dászati kultúra ápolását elősegíteni,

 

h/  tagjai egyesületi életre nevelését előmozdítani.

 

 

II. FEJEZET

 

A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelességei, valamint a tagsági jogviszony megszűnése

 

4.§.  A vadásztársaság tagjai:

 

1. A vadásztársaság tagja lehet minden olyan nagykorú magyar és külföldi állampolgár, aki a vadászat gyakorlására a jogszabályokban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban előirt fel­tételeknek megfelel, írásban nyilatkozik belépési szándékáról és arról, hogy az egyesület céljait és az Alapszabálya és egyéb szabályzatai alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, valamint ezt követően az intézőbizottság javaslatára a taggyűlés felvette tagjai sorába.

 

2.  A vadásztársaságnak:

        

 

- rendes,

- különleges jogállású tagjai, valamint

- vadászjelöltjei lehetnek.

 

A taggyűlés különleges jogállású tagjai a pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok.

3.  A vadásztársaság rendes tagjait - a tagsági jogviszonyból eredő - a jogszabályban, az Alapszabályban, valamint a Házi Szabályzatban megállapított jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

 

 

 

4. A tiszteletbeli tagot a taggyűlés választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tag lehet, akit az egyesült az egyesületi célok előmozdítása érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ, és aki a tiszteletbeli tagságot elfogadja. Tiszteletbeli taggá választható az az egyesületi tag is, aki idős koránál vagy személyi körülményeinél fogva közreműködési, munkavégzési kötelezettségeit már kellően teljesíteni nem vagy csak nehezen tudná, és a vadászmúltja alapján arra érdemes, és ezen körülményeinél fogva a taggyűlés a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesíteni kívánja. A tiszteletbeli tagot a részére megállapított kedvezményektől (közreműködési, vadászati, fizetési stb.) eltekintve – a rendes tagsággal járó jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

 

5. A vadásztársaság taggyűlése a vadgazdálkodási és vadászatot támogató személyeket pártoló taggá nyilváníthatja. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt. Pártoló tag lehet, aki az egyesület tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen támogatni kívánja és a taggyűlés pártoló taggá megválasztja.

A pártoló tag a vadászaton lőfegyvert nem használhat, egyéb jogait pedig a Házi Szabályzat állapítja meg.

 

A különleges jogállású tagok az egyesület szerveibe nem választhatók, valamint az egyesület döntéshozatalába csak tanácskozási joggal vehetnek részt, köteles betartani az egyesület alapszabályát és végrehajtani a taggyűlés és az ügyintéző szervek határozatait.

 

 

5.§. Vadászjelöltek:

 

1. A vadásztársaságba vadászjelöltként csak az a büntetlen előéletű, illetőleg büntetőeljárás hatálya alatt nem álló személy vehető fel, aki tizennyolcadik életévét betöltötte.

2. A vadászjelöltség legalább 1 év időtartamig tart. Megszű­nik a jelöltség, ha a vadászjelölt egy éven belül nem tesz si­keres vadászvizsgát.

 

3. A hatályos jogszabályok által az állami vadászvizsga le­tétele alól mentesített személy esetében a taggyűlés a vadász­ jelöltségtől eltekinthet.

4. A vadászjelölt köteles megismerni a vadásztársaság Alap­szabályát és Házi Szabályzatát, a vadgazdálkodás és vadászat főbb szabályait, valamint sikeres vadászvizsgát tenni, a vadász­etikát betartani.

 

5. A vadászjelölt oktatásáért és neveléséért a természetvé­delmi, oktatási és propagandafelelős, valamint a vadászmester felelős. A vadászjelölt lőgyakorlatot csak felügyelet mellett és az erre kijelölt helyen végezhet.

 

6.§.  A vadásztársaságba jelentkezők felvétele:

 

1. A vadásztársaságba tagként jelentkezők felvételéről az intézőbizottság előterjesztése alapján a taggyűlés a kérelem benyújtását követő következő taggyűlésen  dönt.

2. A vadászjelölt csak sikeres vadászvizsga után vehető fel tagnak.

 

7.§.  A vadásztársaság taglétszámának megállapítása:

 

A vadásztársaság taglétszámát a jelentkezők és a lehetőségek összhangját megteremtve - a jogszabály előírásainak, a va­dászterület nagyságának és vadeltartó képességének, valamint a vadásztársaság előtt álló feladatoknak a figyelembevételével - az intéző bizottság javaslatára a taggyűlés állapítja meg.

 

8.§.  A tagok jogai:

 

a/ részt vehetnek az egyesület tevékenységében és rendezvényein,

 

b/ jogosultak a vadásztársaság vadászterületén a jogszabályok, az Alapszabály, a Házi Szabályzat, az egyéb szabályzatok és a közgyűlés, határozatainak megtartásával vadászni,

 

c/ a taggyűlésen tanácskozási, javaslattételi és szavazati jog­gal rendelkeznek,

 

d/ kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválaszthatók külföldi állampolgár tag esetében azonban erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a szabad mozgás és tartózkodásról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

 

e/ a vadásztársaság valamely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított harminc napon belül  másodfokon eljáró szerv, illetőleg a bíró­ság előtt megtámadhatják,

 

f/ vadásztársaság irataiba betekinthetnek,

 

g/ a taggyűlés napirendjére javaslatot tehetnek,

 

h/ rendes tag, valamint tiszteletbeli és pártoló tag felvételét kezdeményezhetik,

 

i/ a Vadászati Szabályzat keretei között igényt tarthat a köz­gyűlés által megállapított vadászrészre,

 

j/ a vadásztársaság eszközeit /felszereléseit, berendezéseit/ és a vadászházat a házi szabályzatban megállapított feltételekkel igénybe veheti, illetőleg használhatja,

 

k/ a vadásztársaságból az indok megjelölése nélkül kiléphet.

 

9.§.  A tagok kötelességei:

 

1. A vadásztársaság tagjának kötelessége a vadgazdálkodásra és a vadászatra, a fegyver és lőszer tartására, használatá­ra vonatkozó jogszabályokat, az Alapszabályt, a Házi Szabályzatot és az egyéb szabályzatokat, a taggyűlési és intézőbizottsági határozatokat, valamint a vadásztársaság tisztségviselői­nek törvényes hatáskörükben kiadott rendelkezéseit megtartani.

2.  A vadásztársaság tagja az /1/ bekezdésben foglaltakon túl­menően köteles

 

a/ a vadásztársaság szervezeti életében, a közös vagyon védel­mében és gyarapításában részt venni,

b/ a Házi Szabályzatban előirt, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság által meghatározott vadgazdálkodási feladatok megvalósításában, valamint a közös munkákban részt venni,

 

c/ a közgyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, vala­mint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni,

 

d/ a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását.

 

   10.§. A vadászjelölt jogai és kötelességei az alábbi eltérésekkel azonosak a     vadásztársasági tagéval:

         a/ a vadászjelölt jogosult a szervezeti életben részt venni, va­dásztársasági tisztségre    azonban nem választható és szavazati joggal sem rendelkezik, a vadásztársaság          közgyűlésein tanács­kozási joggal vesz részt,

 

         b/ a jelöltségi idő alatt a vadászjelölt tagdíjat nem fizet és vagyoni hozzájárulás   fizetésére sem kötelezhető,

         c/ a vadászjelölt részt vesz a vadászatokon, lőfegyvert nem használhat, a terítékből a    közgyűlés határozatának megfelelően részesül,

 

         d/ a vadászjelölt közreműködik a vadásztársaság vadgazdálkodási feladatainak         megvalósításában.

 

11.§.  A tagsági viszony megszűnése:

 

         a/ kizárással,

         b/ törléssel,

         e/ kilépéssel,

         d/ a tag halálával, valamint

         e/ a vadásztársaság feloszlatásával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével.

 

12.§.  Kizárás csak fegyelmi határozattal, a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően rendelhető el akkor, ha a tag a vadászati, vagy a vadásztársaság szabályzatait súlyosan, vagy ismételten megszegi.

 

13.§.  Az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot aki meghalt, aki kilépett, akinek lőfegyvertartási engedélyét jogerősen visszavonták, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hoz­zájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja - írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül - nem tett eleget.

Egyúttal a határozatban a törölt tag figyelmét fel kell hívni arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a taggyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a taggyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz.

 

14.§.

A vadásztársasági tagnak kilépési szándékát a vadásztársaság elnökéhez címzetten, írásban kell bejelentenie, a kilépést indokolni azonban nem szükséges.

A tagnak a kilépési szándékát annak időpontja meghatározásával írásban kell bejelentenie az intézőbizottság elnökénél. A tagsági viszony ez esetben a kilépésről szóló nyilatkozatnak az egyesület Intéző Bizottságának elnöke általi átvétele napján szűnik meg. A kilépés időpontjáig a tag tagsági viszonya fennáll, az eddig az időpontig fennálló kötelezettséget teljesítenie és azok teljesítését szükség esetén az intézőbizottság elnöke részére igazolnia kell.

 

 

Fegyelmi eljárás

 

15.§.  A fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint álta­lában a fegyelmi eljárás részletes szabályait a Vadásztársaság Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.

 

 

 

III. Fejezet

 

A vadásztársaság vezető szervei

 

16.§.  A taggyűlés:

 

1.  A vadásztársaság legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés.

2.  A vadásztársaság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal taggyűlést tart. Ezen kívül össze kell hívni a taggyűlést az intézőbizottság határozata alapján, továbbá az ellen­őrzőbizottság kezdeményezésére, a tagság egyharmadának kérésére az ok és a cél megjelölésével, valamint ha a bíróság elrendeli.

 

3.  A taggyűlést a vadásztársaság elnöke igazolható módon (faxon, e-mailen, postai úton, stb.), írásbeli meghívóval, a hely és az időpont feltüntetésével, valamint a tárgysorozat megjelölésével akként hívja össze, hogy a meghívott a meghívót, a taggyűlés időpontját legalább nyolc nappal megelő­zően megkapja.

 

4.  A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a taggyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá.

 

17.§.    A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van. A határozathozatalhoz – a külön megjelölt esetek kivételével – egyszerű szó­többség szükséges. A taggyűlés határozatait – az Alapszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás érvénytelen.

 A taggyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.

 folytatás a II részben