kanizsahubertus
kanizsahubertus
Fejlc
HUBERTUS VADSZTRSASG NAGYKANIZSA
 
BEJELENTKEZS 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men 
 

LINKEK

 

!!!Videk!!

 

Ltogatk

 

Linkajnl

Google PageRank

bannmercsere

VEESUAL.HU">http://www.veesual.hu">VEESUAL.HU Linkajnls Keres

szmll

toplista

Magyar Honlap LinkekLinkgyr linkkatalgus link hirdets linkgyjtemnyMagyar Vadsz Portl Hun-Web LinkekWYW Directory Weblink Linkgyjtemny, Linkek

Linkkatalgus Linkek Infraszaunink Partnerei WYW Globl Directory

StatCounter - Free Web Tracker and Counter

A Tiroli llskeres minden olyan llskeresnek tud segteni az ausztriai munkban, aki beszl nmetl legalbb alapfokon s szakcs, felszolgl, szobalny munkakrk rdeklik.

 
rdekessgek 

A koronglvszet alapjai – videsorozat

MEGJELENS DTUMA

2012. 05. 15.

ROVAT

Korongvadszat

VADSZLAP

 

 
Haznkban is egyre nagyobb npszersgnek rvend a koronglvszet. A sportg nem csak a sportlvk krben npszer, hiszen kitn lehetsget nyjt egy eredmnyes aprvadvadszatra val felkszlshez is.

A hromrszes sorozatban Szab Zoltn APSI instruktor ad zeltt az angliai gykerekkel rendelkez oktatsi rendszerrl.

 

1. rsz

2. rsz

3. rsz

 

 ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

 

A vad zsigerelse, nyzsa s darabolsa


Nem minden vadfajta kerl tli bundjban a konyhnkra. gy ht, a hs elksztsnek els szakasza a nyzs. A nagyvad esetben (haznkban a gmszarvas, a dmszarvas, az z, a muflon s a vaddiszn), kint, az elejts helysznn, ezt megelzen megtrtnik egy ritul: a tiszteletads az elejtett vadnak, a vadsz eredmnynek elismerse (a "tret" tadsa), majd a zsigerels.

A zsigerels alatt a vad bels szerveinek az eltvoltst rtjk, melynek termszetesen szintn megvannak az illemszablyai:

A vezet, a tiszteletads s a gratulci utn, felajnlja s lehetv teszi a sikeres vadsznak, hogy az ltala elejtett vadat sajt maga zsigerelje.

Amennyiben ezt a vadsz nem vllalja, a zsigerelst a ksr vgzi el.

A vadsznak, az ilyen esetekben megfelel magatartst kell tanstania:

- a zsigerelshez segtsget kell nyjtani; - tisztzni kell, hogy a vadsz ignyt tart-e a belssgbl jr vadszrszre; - fel kell ajnlania a segtsget a vad felraksban, elszlltsban, egyebekben; - nem illik a ksrt a zsigerelskor otthagyni, a segtsget elmulasztani, beleszlni a zsigerel munkjba, kritizlni, okoskodni.

A zsigerelst lehetleg mg az elejts helyn vgezzk el, hogy a gyorsan roml (boml) bels szerveket mihamarabb eltvoltsuk. Zsigerelskor soha ne siessnk, de hatrozott, krltekint mozdulatokkal dolgozzunk, hogy ne csinljunk a termszetbl "mszrszket".

A ltt vadat fordtsuk a gerincre, kt hts lbra lpjnk r, hogy munka kzben ne zavarjanak.

Kt ujjal cspjk fel a brt a hasfalon s vatosan vgjuk ki, folytassuk a vgst htrafel a vgbl irnyba. A medencecsont magassgban elszr csak a hst vgjuk t, majd a csontot.

Igyekezznk minl pontosabban kzpen vgni, mert a medencecsont kzepe porcos, itt knnyebb tvgni. Idsebb llatnl ez egyre csontosabb, de a kzepe mg mindig porcos.

Ezutn a keletkezett nylson benylva a fej irnyba vgigvgjuk a hasfalat (az albbi kpen jl ltszik, hogyan kell a kst vezetni, hogy ne srtsk meg a bels szerveket), a mellkas csontot s a nyakat egszen a garatig.

 


 



A nyelcsvet a garatnl vgjuk t, bontsuk ki, majd htrafel hzva, a rekeszizom tvgsa utn hzzuk ki a testbl a bels szervekkel egytt.

 



A vgbelet vgjuk ki. 

 



Emeljk meg a vadat a kt mells lbnl s a vrt htrafel csurgassuk ki a testbl.

 



Vlaszuk szt a zsigereket, belssgeket. A szvet vgjuk szt, hogy a kamrban, pitvarban ne maradjon vr. A nyzssal s a vad feldarabolsval folytatjuk a munkt, amit mr ltalban otthon vgznk el.

A hts lbon a csnk fltt vgjuk krbe a brt, majd a lb bels oldaln vgjuk fel a brt gy, hogy az inak srtetlenek maradjanak.

 


 



Ugyanezt a mveletet hajtsuk vgre a msik lbon is. Ezt kveten nem kell ktzgetssel bbeldni: a trdhajlat al, a csont s az n kz kamps vgeivel be kell cssztatni a nyzft mindkt oldalon s a vadat megfelel magassgra mr fel is lehet akasztani.

Felakaszts utn a hts lbak kibontsval folytassuk a munkt.

 



Nyzsnl fontos, hogy a brt a segt keznkkel mindig fesztsk meg! A hs s a br tallkozsi vonalnl vgjunk.

A trzs lefejtsvel haladjunk tovbb. A csnkig bontsuk ki az mells lbakat, ugyanazzal a technikval, mint a hts lbaknl.

 



Bontsuk ki a nyakat, majd megfelel helyen vgjuk le a fejet.

 



Vgjuk le a lbakat gy, hogy ujjainkkal tapogassuk ki az zletet, tegynk egy vgst, fesztsk meg az zletet, majd vgjuk t.

 



A lvs helyt vgjuk krbe s tvoltsuk el.

A nyzs ezzel ksz, kvetkezik a darabols.

Elszr a kt mells lbat vgjuk le a lapockval egytt.

 



Ezutn a bordk mgtt vgjuk be a hs a gerincig, majd a gerinc mellett haladva vlaszuk le a bordkat. Egszen a bordk tvnl vgjunk, mert a borda is porcal kapcsoldik a gerinchez, itt knnyebb tvgni. Ha nem sikerl megtallni a porcos rszt, nagyon j szolglatot tesz a vastag, nehz penge, amit brdknt is hasznlhatunk.

 



Ez a mvelet knnyebben megy, ha elszr a ks hegyvel vgigkarcoljuk a bordacsontokat a gerinc mentn, mintegy elre bejellve a ksbbi vgs irnyt.



Ezutn a hts combok levlasztsa kvetkezik. Akasszuk le a lbat a hskamprl s htrafel fesztsk meg. Az zleti tokot tvgva vlaszuk le a combot.

 



A combrl vgjuk le a hts lbat, szintn az zletnl, az els lbaknl lert (bemutatott) mdon. Ugyangy jrjunk el a msik oldalon is.

Ezutn vgjuk kisebb darabokra a gerincet, tetszs szerint. Elszr a gerinchst vgjuk krbe, majd roppantsuk meg a gerincet, ezutn vgjuk t teljesen. z esetben csak flbe szoktuk vgni. (Forrs: Magyar Tll Portl topic "Vadl" rsa s Szcs "mikarta" Rbert foti felhasznlsval)

Nagyobb vadnl, mint pldul a szarvas, a darabolst az elz technikk alkalmazsval, a kvetkez plda szerint is vgezhetjk:

 



A darabolst kveten, a hsokat csapvz alatt jl megmossuk, majd tiszta ruhval leszrtjuk.

A mai, korszer vilgban, a vad trolst megknnyti a fagyasztlda. Egyszeren, a hsdarabokat, belssgeket manyag tasakokba rakjuk, lehetleg vkuumozva a tasakokat leforrasztjuk s cmkket ragasztunk rjuk a szksges feliratokkal: vadfajta, elejts dtuma, testrsz.

A vadnyl nyzsa s darabolsa

A ltt vadnyulat sokan nhny napig llni hagyjk a brben, hogy a hsa puhuljon, de a vad klnleges ze miatt is, hogy az fokozottan rvnyesljn. Ehhez azonban figyelembe kell venni az idjrst. Fagypont feletti idben egy-kt naprl lehet sz, termszetesen hvs, szells helyen trolva. Fagypont alatt teljesen ms a helyzet. A vadat tbb napon t is, szells helyen a brben trolhatjuk.

A nyulat hts lbainl fogva felakasztjuk gy, hogy hasi rszvel felnk lgjon. A nyzst a hts lbaknl kezdjk az elzekben lert mdon, majd a brt ers mozdulatokkal lehzzuk. Nem felttlenl szksges a brt a hason felhastani. A levgott fejet, lbakat a szrnyasvadnl nem szoktuk felhasznlni, a nyl esetben viszont, kivl savany leves kszlhet belle. A lvs roncsolta rszeket vgjuk ki. Az elzekben lertak szerint elvgzett nyzst s darabolst kveten a hst b vzben - lehetleg csap alatt - tbbszr is megmossuk.

A nyzssal s darabolssal, a vadhst elksztettk a trolshoz, pcolshoz, puhtshoz s a stshez, fzshez, prolshoz.

*********************************************

A srtlvs hatsa a vadra
A srtlvsnek a vadra gyakorolt hatsa elssorban nem letfontossg szervek krostsn, roncsolsn alapszik, mint a golylvs.
Abbl addik, hogy egyidejleg tbb srttallat ri a vad testfellett, teht a vad testbe egyidejleg tbb srtszem csapdik be. A tl kzelrl leadott srtlvs esetn a lvs roncsol hatsa rvnyesl az letfontossg szervekben s az izomzatban, ennek kvetkeztben a ltt vad hasznlhatatlann vlik. A srtes puskval teht nem clszer olyan lvsre trekedni, klnsen ha hasznos vadrl van sz, amely pusztn a roncsol hats alapjn l. A srtlvs azonnali l hatsa - letfontossg szervek krostsa nlkl is - azon alapszik, hogy a testfelletbe egyidejleg tbb helyen becsapd srtszemek a test felletn lev idegvgzdsek kzl szmosat krostanak, mikzben mozgsi energijukat hatalmas tsknt kzvettik a test felletre. A becsapd srtszemek j rsze thatol a brn s a br alatt legfeljebb nhny cm mlyen megllapodik. Azok a srtszemek azonban, amelyek puha testfelleten csapdnak be, mlyebbre hatolnak s letfontossg szervet is krosthatnak.

Kell szm s energij srtszem becsapdsa kimlssal jr sokkhatst idz el a vadban. Ugyanez kvetkezik be akkor is, ha a sokkhatssal egyidejleg letfontossg szerv is krosodott. Amennyiben a sokkhats elmarad (pl. a srtszemek csekly szma vagy csekly mozgsi energija miatt), de letfontossg szerv krosodik, akkor a vad kimlsa, a krosodott szerv jellegtl fggen, azonnal vagy rvid idn bell bekvetkezik. Ha a tallat sem a sokk kivltshoz nem elegend, sem pedig letfontossg szervet nem krost, a vad sebeslten elmenekl, s sorsnak tovbbi alakulsa a srls jellegtl fgg. ltalban a nagymret srt okozta sebzs kevsb hajlamos a gygyulsra, mint az apr srt. A kell sokkhats kivltshoz szksges srtszm a vad testfelletnek fggvnye. A keresztben menekl, teht teljes testfelletet mutat, kifejlett fogoly teste kb. 90 cm2, a fcn s a tks rc kb. 180-190 cm2, a kifejlett nyl kb. 550 cm2.

A testfellet nagysga, bizonyos hatrok kztt, azt is meghatrozza, hogy mekkora srttl vrhatunk kell szm s energij tallatot. A nagy tmrj srt szrsbl ugyanis a kistest vad knnyen kimaradhat. Hiba kpvisel teht ez esetben a nagy srt kell energit, tallati valsznsge cseklyebb, mint a kisebb srt. A nagytest vadra alkalmazott apr srt tallati energija viszont, a nagyobb szm tallat ellenre, kisebb lehet a szksgesnl. A kis testfellet vadra teht a tallati szm s energia szem pontjbl legeredmnyesebben a 12-es, a kzepes test vadra a 10-es, a nagyobb testre a 8-as srtet hasznlhatjuk. Tudjuk, hogy a srtek becsapdsi energija rszben nagysguknak (tmegknek) a fggvnye. Nzzk meg teht azt, hogy az emltett nagysg srtbl hnynak kell becsapdnia a vad testbe a sokkhats kivltshoz. A kis test (fogoly) aprvadba 3-5 szem 12-es, a kzepes test (fcn) aprvadba 4-5 szem 10-es, a nagyobb test (nyl) vadba pedig 5-7 db 8-as srtnek kell becsapdnia a sokkhats elrshez. Tudjuk azonban azt is, hogy a srt becsapdsi energija a tvolsg nvekedsvel jelentkez sebessgcskkens kvetkeztben mrskldik. 

Meg kell teht nzni azt is, hogy az emltett szm s nagysg srtek milyen tvolsgig rendelkeznek a sokk kivltshoz szksges becsapdsi vagy tallati energival. Azt tapasztaljuk, hogy a maximlis tvolsg 12-es srt esetben 45 m, 10-es s 8-as srt esetben pedig 50 m. E srtnagysgoktl a gyakorlatban nem clszer lnyegesen eltrni, mivel vagy a tallati energia, vagy a tallati szm lesz kevs a sokkhats kivltshoz. Hogy a srttallat hol ri a vadat, annak a sokk kivltsa szempontjbl viszonylag kisebb a jelentsge. A test ells s kzps harmada azonban idegvgzdsekkel sokkal dsabban van elltva, ezrt, klnsen a nagyobb test aprvadra, a lvst felttlenl a test ells harmadra adjuk le.

A kell hats elrshez a srtnek oly kemnynek kell lennie, hogy a szrzetet s a tollazatot, valamint a brt tsse anlkl, hogy nagyon ellapulna. Az ellapuls annyira lecskkenti az ttert, hogy a lvs nem ri el a kvnt hatst, a tl puha srt pedig mg a brt sem ti t. A sokkhats kivltsa szempontjbl igen fontos kvetelmny az is, hogy a srtek csaknem egy idben csapdjanak be. Ha ugyanis a srtraj a nagy tvolsg miatt tlzottan elnylik, s a srtek egyms utn rik az idegvgzdseket, a sokkhats elmarad, a vad teht a tallat ellenre elvsz. A kivtelek kz tartozik csupn az az eset, amikor a nagy tvolsgrl leadott lvs srtszeme, letfontossg szervet rve, tertkre hozza a vadat. Akik a roncsol, a kzpre tlsgosan sszehord, az ers lvsi mag puskban, illetve a nagymret roncsol srtben bznak s ktelkednek a sokkhats jelentsgben, azokat knnyen meggyzhetjk llspontjuk helytelensgrl. 

Vizsgljanak meg nhny olyan vadat, amely a lvs hatsra azonnal kimlt. Lenyzs, majd felbonts utn megllapthatjk, hogy hol, milyen tallat rte. Az esetek tbbsgben azt fogjk tapasztalni, hogy a srtek nem rtek letfontossg szervet (agyvelt, szvet, gerincvelt stb.), hanem egy rszk az izomzatban tallhat meg, legfeljebb nhny cm mlyen. Ez azt bizonytja, hogy a vad kimlst sokk idzte el. Az elmondottak alapjn nyilvnval, hogy az eredmnyessg szempontjbl jobb, ha valamivel kisebb ltvolsgra hatkony, minl egyenletesebben tert puskt hasznlunk, mint ha messze hord, nagy szzalk puskt vennnk ignybe. Ha ugyanis a puska jobban tert, a srtraj szlbl is elegend szm tallat ri a vadat, mg akkor is, ha nmileg pontatlanul cloztunk. Lnyegben ugyanez a helyzet a srtnagysg tekintetben: legeredmnyesebben a vad testnagysgnak megfelel nagysg srttel vadszhatunk.

*******************************************************

A srtlvs oktatsa s tanulsa

lljrban le kell szgezni, hogy minden egszsges emberbl. vlhat eredmnyes lv.
Persze nem mindenki lesz a srtlvs tudomnynak kivl mestere, olyan lv azonban igen, aki eredmnyesen forgatja a puskt, akire a vadszaton szmtani lehet. A lvszet, a vadszat tudomnynak elsajttshoz jelenleg trvnyes rendelkezseink szerint be kell tlteni a 18. letvet. A sportlvszetet azonban fiatalabb korban is el lehet kezdeni, puska irnti rdeklds, klnsen a figyermekek krben, igen korn, mr 4-5 ves korban jelentkezik. Clszer, ha az rdekldst mr ekkor kielgtjk. Megmutatjuk a gyereknek milyen a puska.

Htulrl belenzhet a puska csvbe: elg tiszta-e, milyen csodlatosan tud ragyogni. Esetleg gyakorltltnnyel egyszer-ktszer elcsettentjk vagy hagyjuk, hogy a gyerek elcsettentse. Kzben megmagyarzzuk neki azt, hogy a puska nem jtkszer, s ezrt kell elzrva tartani. Ezzel kielgtjk a gyerek kvncsisgt s megelzzk, hogy felgyelet nlkl, illeglisan elgtse ki azt. Ebben a korban mg egyb kapcsolat a puska s a gyerek kztt nem engedhet meg. A trvnyes rendeletek s szablyzatok rtelmben minden olyan 18. letvt betlttt magyar llampolgr krheti valamelyik vadsztrsasgba val felvtelt, bntetlen ellet. 

Clszer a srtlvs elsajttst a 18. letv betltse utn nyomban megkezdjk. A tanuls ksbbi kezdsnek htrnyai vannak, akadlya azonban termszetesen nincs. Az egyik htrny abbl addik, hogy a szervezet a kor elrehaladsval veszt rugalmassgbl s alkalmazkodkpessgbl. Ez vonatkozik a puskhoz val alkalmazkodsra is. Minl ksbb kezdi teht valaki a srtlvs gyakorlst, annl knyesebb a tusa mretezsnek a pontossgra. A msik htrny, hogy a tanuls irnti fogkonysg az id elrehaladsval ugyancsak cskken, br szorgalmas gyakorlssal kikszblhet. Bizonyos mrtk testi fogyatkossg nem akadlya annak, hogy valaki eredmnyes srtlv lehessen. Ismertnk olyan vadszt, aki tbl hinyz jobb keze ellenre is kivlan ltte a nyulat jobb vllrl, a bal kezvel. Klnsebben les szemre sincs felttlenl szksg, annyi azonban mindenkppen szksges, hogy a vadsz a vadat ktsget kizran fel tudja ismerni, s a htteret a veszlyeztets szempontjbl a rendelkezsre ll rvid id alatt felttlen fel tudja mrni. Az idegrendszeri adottsgok elbrlsban leglnyegesebb a reflexidk egyenletessgnek a krdse. Vannak gyors reflex, de ingadoz teljestmny vadszok, vannak viszonylag lass, de rendkvl egyenletes teljestmnyt nyjtak is. Legszerencssebbek azok, akik gyors reflexek ugyan, de amellett lland teljestmnyt tudnak nyjtani. Ezek kpesek sportkrben s vadszaton egyarnt megbzhat, nagy teljestmnyre.

A lv s termszetesen a magunk elbrlsra is igen alkalmas szempont az, hogy a lvsre a vad rendszerint tzben marad-e. „tisztn" ljnk-e, vagy az esetek tbbsgben sebzetten elrepl, esetleg szrnyazva esik le. Erre mondjuk, hogy a vadsz „megpiszkolja" a vadat. A jl megclzott, vadszias tvolsgon bell, tz al vett vad helyben marad, nem kell keresglni. Ha a vad sebzetten elrepl, akkor vagy felletesen cloztunk, vagy nem trdtnk a vadszias tvolsg (35-10 m) megtartsval, vagy nem elg fejlett mg a tvbecslsi kszsgnk.

Egy msik szempont az eredmnyessg elbrlsra a tertkre hozott, felvett vadak szma. Ha ezt a szmot sszevetjk a felhasznlt patronmennyisggel, elg megbzhat mutat ll rendelkezsnkre. Meg kell azonban jegyeznnk, hogy nem felttlenl az a jobb lv, aki 10 patronnal akr 10 vadat hoz tertkre azzal szemben, aki azonos krlmnyek kztt 30 darabot termelt, akr 60 lvssel! Az els vadsz csak az „igen jl jv" egyedeket lvi, s kzben ktszer annyit elenged, mg a msik, a vadszias tvolsgon bell, minden alkalmat kihasznl. A lvs elmulasztsa is hibzs, mint a sportban. Meg kell teht tanulni egy-egy lvssel kvetkezetesen tallni, majd meg kell tanulni duplzni - a msodik lvs rendszerint javts legyen. Ezek utn s ezen kszsgek birtokban kln meg kell tanulni tmeget lni. Aki ezt a harmadik szintet is jl elsajttotta, az mr kivl srtlv. 

Milyen magatarts kell a srtlvs megtanulshoz ?

A srtlvs megtanulshoz nbizalom, szorgalom s akarat szksges. A tanulnak minden erejvel s idegszlval a feladat vgrehajtsra kell sszpontostania. A teljes koncentrci szksgessge miatt kell a srtlvs gyakorlst a koronglv plyn kezdeni s nem a vadszterleten. Mg a gyakorlott vadszon is eluralkodhat vadszat kzben a vadszlz. Ennek hatsra a vadsz tudata balesetveszlyes mrtkig beszklhet. Az nbizalmat ezrt sportplyn val edzssel kell fokozni, hogy a vadszlz fellpsnek a lehetsge minimlisra cskkenjen. A srtlvs elsajttsban alapvet kvetelmny a fegyelem! A balesetvdelmi elrsokat mr a kezdetek kezdetn szigoran meg kell tartani. Ha soha egyetlen lazasgot se trnk el, ez a magatarts vrnkk vlik, a puska balesetmentes kezelse termszetes tulajdonsgg rik anlkl, hogy erre a lvnek figyelnie kellene. Nem lehet kellkppen hangslyozni, hogy a srtlvs vgrehajtsnak zkkenmentes folyamata csak sok gyakorlssal vlhat kszsgg. A tennivalkat olyan szinten kell tudni vgrehajtani, hogy a rszmozzanatok is mechanikuss vljanak. Ha egy rszletkrds csak egy pillanatra is elvonja figyelmnket, ez mr elegend arra, hogy a clt elhibzzuk. 

Mit kell elzetesen megtanulnia a kezd srtlvnek

A lvssel kapcsolatos ismereteket kt f rszre oszthatjuk: elmleti s gyakorlati ismeretekre. Az elmleti elkpzs vagy egyni tanuls sorn a vadszjelltnek felttlenl meg kell tanulnia mindazt, amit a puskval s a lszerrel kapcsolatban lertunk. Az elmleti alapismeretek elsajttsa nlkl nem lehet sz gyakorlati kpzsrl. A mlyebbre hat ismeretek (pl. bels ballisztika, a lvs vgrehajtsnak klnbz mdozatai stb.) feldolgozhatk a gyakorlati oktatssal prhuzamosan. A kapsi mrtkek alakulsa a fbb mozgsirnyok szerint pl. mr kifejezetten a haladknak szl s az eredmnyek finomtst szolglja. Gyakorlati vonatkozsban a kezdnek is ismernie kell az alapvet fogsokat (nyits, zrs, tlts, rts). Meg kell tanulnia a puska sztszedst, sszerakst, karbantartst, trolsnak, kezelsnek elrsait. Nzetnk szerint ezrt a mozg clra val srtlvs tanulst felttlenl meg kell elznie az ll clra val golylvs gyakorlsnak. Hasznlhat erre a lgpuska, amelynek risi elnye, hogy olcs. De megfelel az 5,6 mm-es (22 LR) cllv puska is. A cl az, hogy a kezd elsajttsa a clelemek tudatos alkalmazst. Meg kell ismernie a clelemeknek azt a helyzett, ami a helyes tallathoz nlklzhetetlen. Hasonlkppen fontos feladata a golylvsnek, hogy a precz clzst gyakoroltassa. A srtlvs amgy is lehetsget ad a felletes clzsra, hiszen egy 50-100 cm-es tmrj srtrajt kell i cllal sszehozni. Ezrt a golylvst a ksbbiek folyamn is rendszeresen gyakorolni kell, hogy fegyelmezett, gondos clzsra szoktasson. Vgezetl nem utols szempont az sem, hogy a goly lvs elsajttsa s gyakorlsa sorn a kezd megtanulja a lfegyverrel val bnsmd s puskakezels alapelemeit. A mozg clra val srtlvs elsajttsa, illetve oktatsa kt f mozzanatra oszthat. Az els mozzanatban ssze kell hozni a lvt a puskval, a msodikban pedig a puskval sszehozott lvt a cllal. 

A srtlv sszehozsa a puskval

A srtlvnek a puskval val gyors s pontos sszehozst a tusa megfelel mretezse teszi lehetv, s a cirakapskori mozdulatok gyors s pontos vgrehajtsa tjn valsthat meg. Mivel a lvt a tusa kapcsolja ssze a puskval, dnt, hogy a tusa kell gondossggal kszljn el, illetleg megfelelen vlasszuk ki, s ha kell, alakttassuk. A mozg vadra val lvs meglehetsen gyors cselekvssorozatot kvn meg a lvtl. Gondoljuk csak el, hogy a 60 km-es sebessggel halad vad egyetlen msodperc alatt nagyjbl 16 m utat tesz meg. Ha teht azt akarjuk, hogy lvsnk eredmnyes legyen, kt msodperc alatt vgre kell azt hajtanunk, mert a 40 m-en tli tvolsg rszben vadsziatlan, rszben a lvs eredmnye ilyen krlmnyek kztt mindinkbb a lvtl fggetlen tnyezk szerint alakul. A puskt teht rendkvl gyorsan kell vllunkhoz illeszteni, hogy maradjon elg id a clzsra s a lvssel kapcsolatos egyb mozzanatok vgrehajtsra. Ha jl hozznk szabott a tusa s kellen sszeszoktunk vele, akkor a puska a msodperc tredke alatt vllhoz kerl, s a clelemek a kvnt helyzetben vannak anlkl, hogy igazgatnunk, keresglnnk kellene. Ha sok idt fecsrelnk el, sokat hibzunk, tbbnyire vletlenl, felletesen tallunk.

 

 
Vadszati szablyzatok 
 
Naptr 
 

Holdfzis

 

Aktulis idjrs

Felhkp
 
Tartalom

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!