A jogos v�delem

29. � (1) Nem b�ntethet�, akinek a cselekm�nye a saj�t, illet�leg a m�sok szem�lye, javai vagy k�z�rdek ellen int�zett, illet�leg ezeket k�zvetlen�l fenyeget� jogtalan t�mad�s elh�r�t�s�hoz sz�ks�ges.

(2) Nem b�ntethet� az sem, aki az elh�r�t�s sz�ks�ges m�rt�k�t ijedts�gb�l vagy menthet� felindul�sb�l t�ll�pi.

 (3) A megt�madott nem k�teles kit�rni a jogtalan t�mad�s el�l.

29/A. � Nem b�ntethet�, aki a saj�t, illet�leg a m�sok szem�lye vagy javai elleni jogtalan t�mad�s megel�z�s�hez sz�ks�ges v�delmi eszk�zt alkalmaz, ha az az �let kiolt�s�ra nem alkalmas, �s annak folyt�n a jogtalan t�mad� szenved s�relmet, tov�bb� ha a v�dekez� a s�relem elker�l�se �rdek�ben mindent megtett, ami t�le az adott helyzetben elv�rhat� volt.
 

A jogos v�delem, mint b�ntethet�s�get kiz�r� ok, konkr�ten nem utal a v�dekez�s eszk�z�re, azonban kimondatlanul is benne van, amikor az ar�nyoss�gra utal. A l�fegyver ugyanis mint ultima rati� („utols� �rv”) minden eszk�z felett �ll, hiszen t�volr�l, azonnal �s nagy  biztons�ggal k�pes elvenni a t�mad� �let�t. Ez az ar�nyoss�gi k�rd�s sok esetben dilemm�t okozott a l�fegyverrel v�dekez� sz�m�ra, pedig egy t�mad�s eset�n legkevesebb id� az ar�nyok m�rlegel�s�re ad�dik.

A Legfels�bb B�r�s�gnak az emberi �let �s testi �ps�g v�delm�r�l sz�l�, 15. sz�m� ir�nyelve m�r t�bb �vtizede lesz�gezte, hogy nem sz�ks�ges vizsg�lni a jogos v�delmi helyzetben lev� eset�n a v�dekez�s ar�nyoss�g�t, ha a t�mad�s az �lete ellen ir�nyult. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az �let elleni t�mad�s a t�mad� �let�nek kiolt�s�val is jogszer�en megakad�lyozhat�.

Itt j�n a viszont a probl�ma: mi is min�s�l emberi �let elleni k�zvetlen t�mad�snak. A t�rv�nyhoz� nem k�v�nta ennek eld�nt�s�t a b�r�s�gi a t�rgyal�terembe bevinni, hanem egy�rtelm�en r�gz�tette az �j Btk.-ban, a 2012. �vi C. t�rv�nyben, amely 2013. j�lius 1-j�n l�pett hat�lyban, hogy

A jogos v�delem

     21. � Nem b�ntetend� annak a cselekm�nye, aki a saj�t, illetve a m�sok szem�lye vagy javai elleni jogtalan t�mad�s megel�z�se c�lj�b�l telep�tett, az �let kiolt�s�ra nem alkalmas v�delmi eszk�zzel a jogtalan t�mad�nak s�relmet okoz, felt�ve, hogy a v�dekez� mindent megtett, ami az adott helyzetben elv�rhat� annak �rdek�ben, hogy az �ltala telep�tett v�delmi eszk�z ne okozzon s�relmet.

     22. � (1) Nem b�ntetend� az a cselekm�ny, amely a saj�t, illetve m�s vagy m�sok szem�lye, javai vagy a k�z�rdek ellen int�zett, illetve ezeket k�zvetlen�l fenyeget� jogtalan t�mad�s elh�r�t�s�hoz sz�ks�ges.

     (2) A jogtalan t�mad�st �gy kell tekinteni, mintha az a v�dekez� �let�nek kiolt�s�ra is ir�nyult volna, ha
     a) azt szem�ly ellen 
     aa) �jjel, 
     ab) fegyveresen, 
     ac) felfegyverkezve vagy 
     ad) csoportosan 
     k�vetik el, 
     b) az a lak�sba 
     ba) �jjel, 
     bb) fegyveresen, 
     bc) felfegyverkezve vagy 
     bd) csoportosan 
     t�rt�n� jogtalan behatol�s, vagy 
     c) az a lak�shoz tartoz� beker�tett helyre fegyveresen t�rt�n� jogtalan behatol�s. 
 

     (3) Nem b�ntethet�, aki az elh�r�t�s sz�ks�ges m�rt�k�t ijedts�gb�l vagy menthet� felindul�sb�l l�pi t�l.
 

     (4) A megt�madott nem k�teles kit�rni a jogtalan t�mad�s el�l. 
 

A t�rv�nyhoz� teh�t fel�ll�tott egy �gynevezett t�rv�nyi v�lelmet – ami ellen nincs helye ellenbizony�t�snak –, hogy amennyiben a szem�ly elleni t�mad�s �jjel t�rt�nik, fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, akkor az a t�mad�s az emberi �let ellen ir�nyul.

Ugyancsak az emberi �let ellen ir�nyul a t�mad�s, ha az a lak�sba t�rt�n� jogtalan behatol�ssal val�sul meg �jjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan.

M�g az els� esetben meg kell val�sulni egy k�ts�g k�v�l t�mad�sk�nt �rt�kelhet� magatart�snak a felsorolt felt�telek valamelyik�vel, addig a m�sodik esetben elegend� a lak�sba t�rt�n� jogtalan behatol�s is az ugyancsak ott felsorolt felt�telek valamelyik�vel.

A harmadik esetben viszont a lak�shoz tartoz� beker�tett helyre val� jogtalan behatol�snakfegyveresen kell megval�sulni ahhoz, hogy azt �let ellen int�zett t�mad�sk�nt lehessen �rt�kelni.

A min�s�t� felt�teleknek egy�bk�nt nem egy�ttesen kell fenn�llni, elegend�, ha b�rmelyik megval�sul.

A felt�telek k�z�l sem a lak�s, sem a hozz� tartoz� beker�tett hely nem szorul magyar�zatra, �s �gy gondolom, az �jjel fogalm�t sem kell tiszt�zni, a t�bbit viszont igen, de ezt megteszi a Btk. 459. � (1) bekezd�sben l�v� �rtelmez� rendelkez�sek:

3. csoportosan k�vetik el a b�ncselekm�nyt, ha az elk�vet�sben legal�bb h�rom szem�ly vesz r�szt;

5. fegyveresen k�veti el a b�ncselekm�nyt, aki
     a) l�fegyvert,
     b) robban�anyagot, 
     c) robbant�szert, 
     d) robban�anyag vagy robbant�szer felhaszn�l�s�ra szolg�l� k�sz�l�ket 
     tart mag�n�l, vagy a b�ncselekm�nyt az a)-d) pontban meghat�rozottak ut�nzat�val fenyegetve k�veti el;

6. felfegyverkezve k�veti el a b�ncselekm�nyt, aki az ellen�ll�s lek�zd�se vagy megakad�lyoz�sa �rdek�ben az �let kiolt�s�ra alkalmas eszk�zt tart mag�n�l;

A t�rv�nyi v�lelem annyira egy�rtelm�v� teszi helyzetet, hogy a lak�sba jogellenesen �jszaka behatol� (vagy ak�r nappal fegyveresen vagy felfegyverkezve vagy csoportosan) nem hivatkozhat semmire. Tett�nek k�vetkezm�nyeit viselni kell, ak�r az �lete �r�n is. �s most m�r nem a v�dekez� k�nyszer�l ut�lagosan bizony�tani a v�dekez�s�nek jogszer�s�g�t.

Az �j B�ntet� T�rv�nyk�nyv sz�veg�t, amelyben az orvvad�szat �n�ll� b�ntettk�nt szerepel, ide kattintva t�ltheti le.

Dr. Bokros G�bor �gyv�d,

a Hat�rvid�k Sportl�v� �s Testedz� Egyes�let eln�ke, min�s�tett sportl�v�, nemzetk�zi min�s�t�s� versenyb�r�, a Magyar Dinamikus L�v�szsport Sz�vets�g fegyelmi bizotts�g�nak eln�ke

www.drbokros.hu

A b�ntet�jogi alapok ut�n tiszt�zzuk, hol is van lehet�s�g vad�szati c�l� l�fegyvert alkalmazni jogos v�delmi helyzetben.

Jogos v�delmi helyzetben b�rmit lehet alkalmazni, ak�r jogellenesen tartott l�fegyvert is. A jogos v�delmi helyzetet nem teszi jogelleness�, ha azt valaki enged�ly n�lk�l tartott l�fegyverrel gyakorolja, ugyanakkor nem att�l v�lik a v�dekez�s jogoss�, hogy ahhoz valaki �nv�delmi c�l� l�fegyvert haszn�l.  A k�t fogalomnak ugyanis egym�shoz semmi k�ze.

Aki enged�ly n�lk�l tartott l�fegyver�t jogos v�delmi helyzetben haszn�lja, az l�fegyverrel vissza�l�s b�ntette miatt felel. Aki enged�llyel tartott fegyver�vel �gy v�dekezik, hogy cselekm�nye nem min�s�l jogos v�delemnek, azt pedig annak eredm�ny��rt (ember�l�s, s�lyos testi s�rt�s) vonj�k felel�ss�gre.

Ez a vad�szokra is vonatkozik: azzal, hogy nekik – ellent�tben az �nv�delmi c�l� l�fegyverrel visel�si enged�llyel rendelkez�kt�l – a gyakorlatban igaz�b�l csup�n kett� lehet�s�g�k van. Az egyik a vad�szter�let, a m�sik pedig a lak�s.

Hi�ba is keresn�nk, nem nagyon tal�lunk r� m�s helyet. A vad�szter�let egy�rtelm�: k�zben a fegyver, haszn�lhat� a jogtalan t�mad�s eset�n, �mb�r �n a magam r�sz�r�l nehezen hiszek egy olyan t�mad�sban, ami b�rmelyik felsorolt felt�tel mellett egy t�lt�tt l�fegyver cs�v�vel szemben megval�sul. Nem z�rom ki, lehets�ges, de kicsi a val�sz�n�s�ge, �s az eddigi gyakorlati tapasztalatok sem erre mutatnak. �rom ezt annak ellen�re, hogy bizony voltak olyan sz�nd�kos b�ncselekm�nyek, amelyek a vad�sz �lete ellen ir�nyultak, de ezek tartoznak a kisebbs�gbe. (Tal�n a magyarlukafai trag�dia sem t�rt�nik meg, ha a mostani Btk. hat�lyos 2012. m�rcius�ban – a szerk.)

A m�sik lehet�s�g a lak�s – �s ez lehet a t�mad�si szitu�ci�k t�bbs�ge – ahol a vad�sz a l�fegyver�t t�rolja. A k�zvetlen t�mad�s elleni v�dekez�s lehet�s�g�t a 253/2004. (VIII.31) Korm�nyrendelet 2012. �vi m�dos�t�sa teszi lehet�v�, amikor a 42.�. kieg�sz�lt azzal a rendelkez�ssel, hogy