A tansz�ken az oktat� vezet�s�vel csaknem h�sz �ve folyik kutat�s a Tisz�nt�li vadgazd�lkod�si egys�gek ter�let�n zajl� f�c�ngazd�lkod�sr�l, a vadon�l� f�c�nok, etol�gi�j�r�l �s �llom�nydinamik�j�r�l. A tansz�ken kidolgozott gy�r�z�si m�dszerrel az orsz�g t�bb ter�let�n is m�rt�k a z�rtt�ri k�r�lm�nyek k�z�tt felnevelt �s k�s�bb a vad�szter�letekre kiengedett f�c�noknak a kibocs�t� helyt�l t�rt�n� migr�ci�j�t, �s a vad�szter�t�kekben t�rt�n� ar�nyukat.

A vizsg�latok eredm�nyei r�mutattak arra, hogy az intenz�v m�dszerekkel, z�rtt�ren felnevelt f�c�nok csak kis ar�nyban alkalmasak a term�szetes �llom�ny p�tl�s�ra, mivel az �szi-t�li vad�szatokat t�l�lt f�c�nty�kok 70%-a nem k�lt, �s �gy nem vezet csib�t sem tavasszal- magyar�zta a szakember.

A f�c�nnevel�sek neh�zs�gei �s a vad�szati hat�konys�g cs�kken�se azt eredm�nyezte, hogy az ut�bbi h�sz �vben egyre kevesebb vad�szt�rsas�g foglalkozik z�rtt�ri f�c�n kibocs�t�ssal. Hajd�-Bihar megy�ben 65 %-al Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben 90%-al cs�kkent a mesters�gesen nevelt �s kibocs�tott f�c�n �llom�ny – t�j�koztatott Szendrei L�szl�.

Sajnos a f�c�n�llom�ny cs�kken�s�ben term�szetes t�nyez�k is k�zrej�tszottak az elm�lt �vtizedekben. 

A megn�vekedett r�ka�llom�ny, �s a f�k�nt a toj�sokra �s csib�kre vesz�lyt jelent� vaddiszn� elszaporod�sa miatt, a kor�bban f�c�nban gazdag ter�leteken alig hallunk tavasszal d�rg� kakasokat.

Illusztr�ci� – Fot�: Mark Runnacles/Getty Images

 Napjainkban k�l�n�sen nagy probl�ma, hogy a vad�szati hasznos�t�s nem igazodik a f�c�n �venk�nti szaporod�si siker�hez, melyben jelent�s kock�zatot jelentenek az id�j�r�si t�nyez�k. Egy extr�m csapad�kos (p�ld�ul a 2010-es �v) vagy asz�lyos �v eset�ben cs�kkenteni kell a vad�szhat� f�c�n mennyis�g�t, mivel ellenkez� esetben a term�szetes t�rzs�llom�nyt, �s �gy �sszess�g�ben a f�c�n�llom�nyt cs�kkentik folyamatosan a vad�szatok r�v�n – foglalta �ssze tapasztalatait Szendrei L�szl�.