A vadgazd�lkod�k az 1970-es �vek �ta nagy mennyis�g� – �ves szinten t�bb sz�zezer – f�c�nt nevelnek mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt, �s engednek ki k�s�bb a vad�szter�letekre. Ezek a madarak azonban gyakran nem rendelkeznek olyan �szt�n�kkel, mint a term�szetben nevelkedett t�rsaik.

- A nevel�sek �s a kibocs�t�sok hat�konys�ga nem minden esetben felel meg a szakmai ig�nyeknek, �s ez gyakran kihat a vadon �l� �llom�nyokra is – h�vta fel a figyelmet Szendrei L�szl�, a Debreceni Egyetem Mez�gazdas�g-, �lelmiszertudom�nyi �s K�rnyezetgazd�lkod�si Kar Term�szetv�delmi �llattani �s Vadgazd�lkod�si Tansz�k�nek adjunktusa.

A tansz�ken az oktat� vezet�s�vel csaknem h�sz �ve folyik kutat�s a tisz�nt�li f�c�ngazd�lkod�sr�l, a vadon�l� mad�r, etol�gi�j�r�l �s �llom�nydinamik�j�r�l. A tansz�ken kidolgozott gy�r�z�si m�dszerrel az orsz�g t�bb ter�let�n is m�rt�k a z�rtt�ri k�r�lm�nyek k�z�tt felnevelt �s k�s�bb a vad�szter�letekre kiengedett f�c�nok  elv�ndorl�s�nak volumen�t, illetve azt, hogy a vad�szatok sor�n k�z�l�k mennyien ker�lnek ter�t�kre.

- A vizsg�latok eredm�nyei r�mutattak arra, hogy az intenz�v m�dszerekkel, z�rtt�ren felnevelt f�c�nok csak kis ar�nyban alkalmasak a term�szetes �llom�ny p�tl�s�ra, mivel az �szi-t�li vad�szatokat t�l�lt f�c�nty�kok 70 sz�zal�ka nem k�lt, �s �gy nem vezet csib�t sem tavasszal - magyar�zta a szakember.

Az ut�bbi h�sz �vben egyre kevesebb vad�szt�rsas�g foglalkozik z�rtt�ri f�c�n kibocs�t�ssal. Hajd�-Bihar megy�ben 65 sz�zal�kkal, Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�ben 90 sz�zal�kkal cs�kkent a mesters�gesen nevelt �s kibocs�tott f�c�n �llom�ny, melynek legf�bb oka a nevel�si k�lts�gek jelent�s emelked�se.

Sajnos a f�c�n�llom�ny cs�kken�s�ben term�szetes faktorok is k�zrej�tszottak az elm�lt �vtizedekben. A megn�vekedett r�ka�llom�ny, �s a f�k�nt a toj�sokra �s csib�kre vesz�lyt jelent� vaddiszn� elszaporod�sa miatt, a kor�bban f�c�nban gazdag ter�leteken alig hallunk tavasszal d�rg� kakasokat.

Illusztr�ci�: Blaumann �d�n

A sz�ls�s�ges id�j�r�s is hat�ssal van a szaporulatra. Az extr�m csapad�kos id�szakokban gyakran el�znak a f�szkek, asz�lyos id�ben pedig gyakran szomjan pusztulnak a csib�k. A szakember szerint ez�rt ilyenkor cs�kkenteni kellene a vad�szhat� f�c�n mennyis�g�t.