Csőrpajzsot viselnek a fácánok a pitvarosi Petőfi Vadásztársaság nevelőtelepén. Így nem tudják egymást összecsipkedni, megsebezni. Az életkoruknak megfelelő takarmányt kapják, vitaminokkal kiegészítve. UV-tűrő műanyag háló fedi röpdéjüket, körben tripla villanypásztor húzódik. Mindezt meg kell venni – de ami házilag is előállítható, azt a közösség összeadja. Az egyik palákat hozott az ól tetejére, mások, amikor bővítették a röpdét, a 3,5 méter magasan elvágott egykori villanypóznákat állították föl, megint más a villanyt kötötte be, vagy árnyékolt etetőket, itatókat gyártott. Ez alkalmi munka a mindennapos mellett, mert a 100 hektárnyi vadföldet művelni kell, a területen kihelyezett itatókat, etetőket tölteni. Itt jellemzően őz, nyúl, fácán él, de a vadászok büszkék rá, hogy több ritka, védett faj, így például túzok is fészkel a területükön. A társaságnak, amely azért gazdálkodik, hogy tagjai hódolhassanak szenvedélyüknek, az apróvad értékesítése – vadásztatása – hoz bevételt: szezonban más vidékekről érkező vadászokat fogad, pénzért. Az olaszok, spanyolok egy ideje ritkábban járnak Magyarországra, de az osztrákok, németek kitartanak, és most már egyre több magyar vendég is megengedheti magának ezt a sportot.

A vadgazdálkodás ugyanúgy függ az időjárástól, mint a földművelés. A pitvarosiak számára ez 2010. június 18-án is bebizonyosodott, amikor a vidéket addig nem látott tornádó és jégverés pusztította. Szuda Zoltán elnöktől tudjuk, hogy a betakarítás előtt álló őszi árpa, búza mellett a teljes szántóterületen túl az erdőt is lecsupaszította a jégverés. Az apróvadállomány 80-90 százaléka odaveszett, az összes őzgida elpusztult, a suták, bakok maradandó sérüléseket szereztek. Az elnök hangsúlyozza, nagyon sok környékbeli hivatásos vadász segített rajtuk, de a legnagyobb áldozatot a tagság hozta. Abban az évben és a következőben nemigen vadásztak – tarra kellett vágni, sarjaztatni, újratelepíteni 16 hektár erdőt, ami 18-20 éves volt. Mezei nyulakat vettek és engedtek szabadon, és saját nevelésű fácánokat is, az állomány pótlására.

Csőrpajzs a nevelt fácánon. Így nem kezdik ki egymást a röpdében. Fotó: Karnok Csaba

A terület mostanra kezdi kiheverni a pusztítást. Nagy Tibor vadászmester azt mutatja, hogy a 18 hetes fácánok, amelyeket 22-23 hetes korukban vadítanak vissza, szinte teljesen kifejlettek, most nőnek jellegzetes farktollaik. A fácánszezon október 1-jétől február 28-áig tart, ez az állomány erre az időre már főszerepet kap, de egy része nyilván élve marad, és az eddigi tapasztalatok szerint megél odakinn: kotlik és csirkét is nevel.